Padlástúra a várban

Az épületek padlásai mindig izgalmas terek. Lomokat, titkokat, történeteket őriznek. Gerendái mesterek munkáját dicsérik. A padlások azonban ritkán látogathatók, ami a Nádasdy-várban sincs másképp. Virtuális sétát azonban tehetünk.

A Nádasdy-vár szabályos ötszögű palotaépülete évszázadok során alakult ki. A legnagyobb átalakításra a 17. század közepén került sor, amikor Nádasdy III. Ferenc (1623-1671), a magyar Krőzus utasítására egységesen egyemeletesre alakították a belső épülettömböt. A későbbiekben nem került sor szerkezeti átalakításra.
A padlás évszázadok óta nem változott lényegesen. Karbantartásra természetesen sor került. A legnagyobbra a 19. század elején, amiről a vár belső udvarán egy tábla emlékezik meg. A latin nyelvű szöveg azonban nem szól arról, hogy a tetőzetben sor került-e átalakításra, felújításra.
Mindenesetre ezt megelőzően csupán a 17. század második felében történt nagyobb arányú karbantartási munka. Joggal eltételezhetjük, hogy a padlás szerkezetét, gerendáit ekkor átnézték, a szükséges javításokat elvégezték.
Az utolsó nagy, a vár egészét átfogó felújítást az 1970-es években végezték el. A kész épületet 1978. augusztus 20-án adták át. A renoválás érintette a padlásteret is, a gerendák hibáit kijavították, ahol kellett, kicserélték. Ekkor készült el az a kétszintes, lépcsőkkel tagolt pallósor, melynek segítségével körbejárhatjuk ma a tetőteret.
A felújítás során két raktárteret alakítottak ki, egyet a múzeum műtárgyai számára, a másikat pedig a könyvtár részére. Ezen hasábalakú betonépítmények teteje szintén felnyúlik a padlástérbe. Hasonlóképp itt tanulmányozható a díszterem mennyezetének betonkoszorúja, illetve az azt tartó oszlopsor.

Érdemes megfigyelni, hogy a szalonsor és a díszterem feletti tetőszerkezet gerendái fehérre vannak meszelve, amivel a fára veszélyes korokozókat tartották távol.
A padlásról két helyen lehet lemenni az első emeletre. Az itt kialakított lépcsősor végén jól zárható, pántokkal megerősített vasajtók találhatók. Természetesen ma ezek csak kívülről, a múzeumi térből nyithatók, a padlástérből nem.
Ha a sárvári várról a 17. század végén készült metszetre tekintünk, egymástól szabályos távolságban álló kéményeket láthatunk. Ma ugyan ezek a kémények nem működnek, de a virtuális túra során helyük néhol jól látható.
A szintén egyforma távolságra található ún. kutyaól ablakok ma már nincsenek meg, helyettük félköríves kémlelőnyílások segítségével nézhetünk ki a várparkba és a városra. Megjegyezzük, hogy ma semmi nyoma nincs annak, hogy a padláson olyan helyiségeket alakítottak volna ki, melyek ilyen ablakokból kapták a fényt. Elképzelhető, hogy itt inkább a metszetkészítő Matthias Greischer fantáziája lendült működésbe.
Saját logikánk szerint a padlást egykor tárolásra használták. Forrásokkal ezzel kapcsolatban nem rendelkezünk. Annyit tudunk sárváriak elbeszéléséből, hogy egykor, még a hatvanas években a mai Zenekönyvtár feletti részen régi iratokat találtak. Sajnos, ezek sorsáról többet nem tudunk.
Ma a padlás üresen áll, a fűtőberendezés csövei futnak végig itt. Néhány hete pedig a díjmentes wifi hálózat technikai hátterét biztosító vezetékeket szereltek fel a tetőszerkezet alá. Évente szolgálja a biztonságot, hogy tűzoltókkal megyünk végig ugyanitt.
Távlati tervként fogalmazhatjuk meg, hogy a tér kiválóan alkalmas lehet kiállítási terek vagy éppen foglalkoztatási termek kialakítására. Nem ördögtől való akár egy kisebb kijárat, kilátóterasz kiépítése sem. Addig is egy virtuális túra keretében ismerjük meg a sárvári Nádasdy-vár padlását.