Séta a múzeumban

A sárvári vár három emeleti szárnyán látogathatjuk meg az állandó és időszaki kiállításokat egyaránt bemutató Nádasdy Ferenc Múzeumot. A freskókkal díszített termek, a toronyszobák, az odavezető falépcsők pedig kastélyhangulatot teremtenek.

A vár szabályos ötszögű palotaépületét Nádasdy III. Ferenc (1623-1671) alakíttatta ki. A magyar főúr úgy döntött, hogy az addig különböző magasságú épületrészeket egységesen kétszintesre építsék, illetve kössék össze a tornyot a belső épülettel. Így alakult ki a magyar barokk egyik legszebb díszterme.
A mennyezeti freskókat egy bécsi rézmetsző, a családdal kapcsolatban álló Hans Rudolf Miller készítette. A gróf nagyapja, az erős Fekete bég, Nádasdy II. Ferenc (1562-1604) haditetteinek, illetve a 15 éves háború (1591/93-1606) várostromainak ábrázolását határozta meg témaként. Az oldalfalakat ekkor kárpitok borították.
A ma megcsodálható, ótestamentumi jeleneteket bemutató falfestményeket 1769-ben festette Dorffmaister István, akinek a sárvári képsorozata az egyetlen világi épületben épen fennmaradt munkája. A vár ekkor már nem a Nádasdy család birtokában volt.
A várat átalakító Nádasdy III. Ferencet ugyanis kivégezték 1671-ben, mivel részt vett a Wesselényi-féle nemesi összeesküvésben. A család ekkor mindenét, családfőjét és vagyonát is elveszítette. A sárvári birtokok, központjában a vár ezután számtalan birtokost, ismert és kevésbé ismert családokat mondhatott magáénak. Még a genovai köztársaság is birtokolta a várat.
A díszterem freskói mellett korabeli ládákat tekinthetünk meg, de ugyanitt csodálhatjuk meg az ún. Ocskay-szekrény rendkívül gazdag díszítését, aranyozását, márvány- és műmárvány oszlopait, fiókkereteit. A szekrény alján csavart barokk oszlopok között egy szirén látható, fent zárásként pedig Poszeidon mozgalmas ábrázolása.

A díszteremből több irányba indulhatunk tovább. A torony felé egy térképtörténeti kiállítás részleteiben merülhetünk el. A térképlapok Magyarország ábrázolásait mutatják a 15. századtól a 19. századig. A gyűjtemény, a Carta Hungarica Gróf László ajándéka, aki Sárvárt fogadott szülővárosának tekintette.
A szalonok felé indulva a Nádasdy-család sárvári történetét ismerhetjük meg a francia kastélyok hangulatát idéző teremsor első állomásán. Három szalonban ezután pedig berendezett termek segítik felidézni a régi korokat. Órák, porcelánok, fajanszok, gyertyatartók, komódok, bútoregyüttesek mellett érdemes a falfestéseket is megfigyelni. A 19. század elején készült gyönyörű kályhákról se feledkezzünk meg.
A reneszánsz fordulóban újra felidézhetjük a Nádasdyak történetét, illetve megfigyelhetjük mai bútoraink alakulásának e fontos állomását. A körbeülhető asztal, a kényelmes szék, a konyhai tárolószekrény, a kétajtós alacsony szekrény már akkor a bútorkészítés termékei közé tartozott.
A vár bajor korszakát, a 19. század végétől 1945-ig tartó Wittelsbach királyi dinasztia emlékeit ismerhetjük meg két teremben. Egy csokoládéskészleten bajor tájak mutatják be a család kiterjedt birtokrendszerét. Virágokkal és katonákkal díszített tányérok pedig a két világháború közt Sárváron élő hercegkisasszonyok porcelándíszítő tehetségét dicsérik. Egy a sárvári várat ábrázoló herendi tál pedig a személyzet és a királyi család szoros kapcsolatának emléke. A gazdag kiállítási anyag számos meglepetést tartogat nézője számára.
Hasonlóképp a történeti üvegeket bemutató állandó kiállításhoz. Itt nemcsak kínai, japán üveget nézhetünk meg, hanem a cseh, a német ipar mellett a magyar üveggyártás remekeit is. Róth Miksa, Rippl-Rónai József és a magyar üvegművészet nagymestereinek alkotásai láthatók többek között. Egy-egy talpas pohár Ferenc József, II. Miklós orosz cár, illetve Péter szerb király készletéből mutatja a gyűjtő, Tasnádiné Marik Klára szakértelmét, érdeklődését. Ugyanitt tekinthető meg Egressy Béni, a Szózat megzenésítőjének sörös korsója.

Visszafelé sétálva a díszterembe áthaladunk az időszaki kiállításon. A múzeum évente több időszakos tárlatot mutat be változatos témában. A művészeti, történeti kiállításoktól kezdve egy-egy téma feldolgozásán át a néprajzi kiállításokig.
Sárvár történetét a város meghatározó személyiségein keresztül ismerhetjük meg. Egykori tanító, jegyző, iparos, lelkész, pap, polgármester mellett a múzeum igazgatója segít a történet egy-egy szeletének a kibontásában.
A múzeum egy egész szárnyát foglalja el a Mi vagyunk a huszárok című kiállítás. Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarországon mi hoztuk létre az egyetlen állandó kiállítást, mely a legmagyarabb fegyvernem történetét mutatja be.
A főúri fegyvertártól az egyenruhák fejlődésén át a tiszti étkezdén keresztül a világháborúkig ível a témasor. A sárvári huszárgyűjtemény és ezzel a huszárkiállítás alapját a Nádasdy-huszárezred ajándéka teremtette meg az 1980-as évek elején. A következő évtizedek során több társezred emléke szintén múzeumunkba került. A legújabb kiállítás 2015-ben nyílt, de 2019-ben a bemutató tér további két teremmel bővült.
A huszárkiállításon nem a romantikus huszárképet mutatjuk be, hanem azt a katonasorsot, melynek része a haza védelme, a taktika, de része a vidám pillanatok megélése is.
Egy séta a sárvári múzeumban segíti a tájékozódást a történelemben, ugyanakkor az eredeti tárgyak, a berendezett szalonok, a különféle termek freskói önmagukban, de együttesükben is élményt biztosítanak vendégeinknek.