Szóban és zenében Tinódiról

2019. január 31. csütörtök 17:00

Sárvár minden évben megemlékezik a városban elhunyt Tinódi Lantos Sebestyénről. A nap zárására hagyományainkhoz híven a Nádasdy-vár dísztermében kerül sor. Szibler Gábor történész és Kónya István lantművész előadásait hallgathatjuk meg.

Sárvár a magyar művelődéstörténet aranykönyvében több lapon át szerepel. A 16- 17. században egyike volt azoknak a helyeknek, melyek nélkül a magyar kultúra tovább élt. Alkotók, humanisták, természetbúvárok találtak itt nemcsak menedéket, hanem támogató közeget is.

A Nádasdy család mérhetetlen anyagi segítséget nyújtott a kultúra embereinek, amiről többek közt a fennmaradt ajánlások, könyvbejegyzések tömege és számtalan más dokumentum tanúskodik. Mecénási tevékenységük a korabeliek előtt jól ismert volt. Szívesen fordultak a család tagjaihoz segítségért az anyagi javakban szűkölködő, a szellemi tehetséggel azonban ellátott kortársak. Így tett Tinódi Lantos Sebestyén is, aki énekeivel nemcsak híreket vitt a csatákról, ostromokról, hanem erkölcsi tartásról is szólt. Sárvárra érkezése után azonban hamarosan elhunyt, melyről a nádor, Nádasdy Tamás tiszttartója, Perneszich György számolt be urának a sokszor idézett szép és magasztos mondattal 1556. január 31-én kelt levelében:

Minden év első hónapjának utolsó napján így Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola délelőtt emlékezik meg a költőről.

A várpark Tinódi emlékművénál 13.30-kor Kondora István, Sárvár város polgármestere tart megemlékező ünnepi beszédet. Koszorúzásra ugyanitt kerül sor.

Koraeste, 17 órától pedig a vár dísztermében kerül sor programra.

Idén egy a korszak költészetét és valóságát bemutató előadásra várjuk vendégeinket. Az est zárásaként pedig lantmuzsikával emlékezünk Tinódira.

Végvári vitézek a sorok között

Tinódi Sebestyén és Balassi Bálint költészetéről mindannyian tanultunk az iskolapadban. Az országot járó lantos hírmondó Eger históriájának summájából énekórán néhány strófát el is daloltunk, Balassi Egy katonaénekét pedig sokunknak kívülről is el kellett tudnunk szavalni. Történelemórán megismerkedtünk a végvári harcok embert próbáló, de mégiscsak hősies, férfias virtust igénylő világával. Ezt sugallta nekünk a Tinódi költeményétől megihletett Gárdonyi Géza remekműve, az Egri csillagok is. Kellett volna kételkednünk abban, hogy

Történészek, irodalom- és művelődéstörténészek régóta foglalkoznak a XVI. századi vitézi költészet e két jeles alakjával. Kevesebb szó esik a Tinódi mellett szintén részben Sárvárhoz is kötődő Wathay Ferencről, akinek 28 énekéből több is megemlékezik a kortárs katonákról, vagy Sárközi Mátéról, aki Ének a katonákról című versében számol be a végvári katonák életéről. A kor számos alakját ugyanis megihlették a vitézi élet szépségei és bizony, gyakori visszásságai is. A XVI. századon mély nyomokat hagyott a törökellenes harc, amely a mindennapokat is áthatotta.

Ilyen mértékben, mint akkor, sosem militarizálódott a társadalom, amelynek széles rétegei vettek részt a határvédelemben.

De vajon tényleg annyira idilli volt ez a világ, ahogy a versek közvetítik felénk? Egyáltalán, mi volt az eszmei, gazdasági, társadalmi háttere a végvári harcoknak? Hogyan telt egy katona élete a végvárban?

Mindezekről lesz szó a Nádasdy-vár dísztermében, 2019. január 31-én, a Tinódi Emléknapon, 17 órai kezdettel megrendezésre kerülő előadáson, amelyet Szibler Gábor történész Végvári vitézek a sorok között címmel tart.

A lantok európai vándorútja

Reneszánsz és barokk lantmuzsika mindenkinek Tinódi-nap alkalmából. Az előadó Kónya István lantművész. A zenei koncert a történelmi énekek bölcsőjének korszakába repíti vissza a közönséget.

Kónya István lantművész lantművész 1989-1996 között a Hágai Királyi Konzervatórium (Hollandia) barokk tanszakán tanult Toyohiko Satoh-nál reneszánsz- és barokklantokon. Ő az első magyar lantművész, aki lantdiplomával rendelkezik. Szólistaként, kísérőként és különböző zenekarok tagjaként Európa számos országában koncertezik évről-évre, több hazai régizenei kurzus lanttanára és művészeti vezetője.

Tinódi Sebestyén, a legnevezetesebb históriás énekszerző zenei örökségét több tudományág is vizsgálja. Munkássága magába foglalja a kortárs politikai és hadiesemények tényfeltáró „újságírói” bemutatását, a főúri szolgálatban álló énekszerző nemesi énjét, az emberi oldalát, mely gyakran megjelenik tréfás panaszok, sajnálkozások formájában, a humanista metrikus dallamok és a reneszánsz lantzene sokszorosan átszűrt, mégis világosan érezhető hatását.

Nemcsak zenéről, történetmondásról, nemcsak költészetről van itt szó – Tinódi zenei öröksége olyan, akár egy napló. Önmaga tükre, néha hivatalos, néha személyes. 

Kónya István előadásában az egyik legizgalmasabb válogatást hallgathatjuk meg Tinódi korszakának alkotásaiból. Elhangzanak közép-európai és magyar reneszánsz lantmuzsikájának emlékezetes darabjai is, úgy mint Bakfark Bálint, Hans Newsidler, Adalbert Dlugoraj és kortársaik művei.

Tinódi est a várban

2019. január 31. (csütörtök) 17:00 óra

a Nádasdy-vár dísztermében

Szibler Gábor, történész: Költészet és valóság. Vitézi élet a végeken

Kónya István, lantművész: A lantok európai vándorútjai

A belépés díjtalan.