Freskók közt. Történetek a díszteremről

Nádasdy Ferenc Múzeum

2026. április 19. vasárnap 14:00-15:30

Ki se mozdulunk a sárvári múzeum díszterméből, mégis másfél óra alatt több mint három és fél ezer évet járunk be. Következő tárlatvezetésünkön a vár biblia történeteket ábrázoló falfestményeit ismerhetjük meg.

A másfél órás tárlatvezetés kizárólag a díszterem oldalfalainak Dorffmaister István által festett freskóira koncentrál. A 18. század második felében, Szily Ádám sárvári birtokos megrendelésére készült ószövetségi jelenetek nemcsak a zsidó nép történetét idézik fel, hanem a korabeli nézők gondolkodásába és vizuális világába is betekintést engednek.

A díszterem, amelyet a 17. század közepén alakíttatott ki a magyar Krőzusnak is hívott Nádasdy III. Ferenc (1623-1671), Magyarország egyik legszebb barokk belső tere. A mennyezeti freskók, a nagypapa, Nádasdy II. Ferenc (1555-1604) korát idézi meg. Miután a freskók elkészültek, az oldalfalakat értékes kárpitok díszítették.

Miután elkészültek Dorffmaister István falképei, a látogatók egy olyan térbe léphetnek be, ahol két időszak reprezentációs igényei rétegződnek egymásra. A tárlatvezetés során szó esik arról, miért ószövetségi történetek kerültek a díszterem falaira. Arra a kérdésre keressük a választ, hogyan lehet-e ezekhez a jelenetekhez a 18. század közepén jellemző politikai, erkölcsi vagy akár személyes olvasatokat társítani.

Tárlatvezetőnk, Takács Zoltán Bálint, a Nádasdy Kulturális Központ igazgatója bemutatja Dorffmaister István életét is. A festő a bécsi festészeti akadémián tanult, pályája során több magyarországi megrendelésnek is eleget tett, csornai és türjei falképei éppúgy ismertek, mint a sárvári díszterem 1769-ben készített freskói. 

Szó lesz arról, hol helyezhetjük el sárvári munkáját életművében, milyen motívumok, kompozíciós sémák ismétlődnek, és hogyan viszonyul a kor másik nagy falképfestőjéhez, Franz Anton Maulbertschhez. 

Megtudhatjuk, hogy Dorffmaister mennyire volt fogékony a külföldi hatásokra, milyen szerepet játszottak a nyomtatott grafikai előképek és híres mesterek, például Rembrandt kompozíciói a sárvári freskók megalkotásában.

A tárlatvezetés egyik izgalmas szála ugyanis az előképek világa. Több jelenetnél pontosan beazonosítható, melyik 17. századi metszet vagy festmény szolgált mintául. Érdekes példája ennek az a megoldás, amikor Dorffmaister nem egyszerűen ugyanazt a bibliai témát veszi át, hanem egy másik történet kompozícióját, jellegzetes mozdulatait és alakjait használja fel. Így például Rembrandt Sámson megvakítása című alkotásának a jelenetét Józsué és az öt amorita király ábrázolásánál hasznosítja. 

Külön figyelmet szentelünk a díszterem sajátos festett kereteinek. Dorffmaister hatalmas, illuzionisztikus kereteket festett a jelenetek köré, árnyékokkal és plasztikus hatású részletekkel, mintha valódi, falra akasztott festményeket látnánk. A tárlatvezetés rákérdez arra, milyen korabeli divatot követ ez a megoldás, hogyan kapcsolódik a barokk látszatarchitektúrákhoz és a reprezentáció igényéhez, illetve hogyan irányítja a néző tekintetét a terem egészében. 

A freskók így nemcsak képek a falon, hanem a tér dramaturgiáját alakító elemek, amelyek a mennyezeti festményekkel és a stukkódíszítéssel együtt teremtenek egységes, szinte színházi hatású környezetet.

A programon a díszterem utóéletéről is szó esik, elsősorban a második világháborút követő időkre koncentrálva. 1945 után ugyanis néhány évig a Szovjetunió tulajdonába került a vár, a Szovjet Vagyonkezelőség határozta meg a működését. Megismerhetjük, hogy ez milyen határssal volt a díszterem mindennapi használatára és állapotára. Sőt a sárvári múzeum születésének eddig kevésbé ismert körülményeit is megismerhetjük.

A tárlatvezetés során egy helyszínen, a díszteremben töltünk körülbelül másfél órát, így bőven jut idő a történetekre, részletekre és eddigi tapasztalatainkból kiindulva, egy jó hangulatú beszélgetésre. 

A részvételhez jelképes, 1500 Ft-os belépőjegyet kell váltani, külön múzeumi belépő megváltása nem szükséges.