Ismerjük meg! Tamási Áron: Ábel a rengetegben

2019. július 09. kedd 15:00

A nyári pihenés közben bizony el kell olvasni a kötelezőket. Szeretnénk ezt a néha nehéznek tűnő feladathoz segítséget adni. A legjobb hely ehhez a könyvtár. Minden rendelkezésre áll, könyvek garmadája, kellemes környezet és hozzáértő könyvtárosok.

Aki már járt Erdélyben, az azért, aki meg még nem, az azért vágyik mind jobban megismerni a gyönyörű tájat és az ott élő embereket. Ebben segít nekünk Tamási Áron trilógiája is, melynek első részét mutatjuk be az érdeklődőknek.

Miért érdekes ez a kötelező olvasmány? Képzeljük csak el, hogy egy 15 éves gyereknek a szülői háztól távol, egyedül kell helyt állnia. Csak önmagára és az éles eszére számíthat. A könyv főhőse Ábel, a kamasz székely fiú, akit az édesapja elszegődteti erdőpásztornak a Hargitára.

Az ő munkáját, viszontagságait és a világhoz való viszonyát mutatja be az író. Sajnáljuk, féltjük Ábelt, aztán együtt izgulunk vele, amikor gonosztevőkkel kerül szembe. Gondolatai a szívünkig hatolnak, természetessége magával ragad bennünket.

 „S lassan oszladozni kezdett a félelem, akárcsak a köd. Először meggyújtottam a lámpát, aztán elvettem az ajtótámasztó szálfákat, és kimentem a ház elé. Ha jól emlékszem, nem a kicsi fejsze volt a kezemben, hanem a pálinkásüveg. Körülnéztem, hogy mit csinál a nagy természet, de vígan érezte magát, mert a gyenge holdvilágon táncoltak a fák, s a hegyek urazgatták ormányaikat, mint a képzelt elefántok. Barátságom jeléül én is kereken forogtam az égtájakat, aztán az üveget ráköszöntem a holdra, aki csonkán vérzett szegény a legelő fölött. S ki még zsugorodva sírtam az előbb, most nagy és hatalmas voltam itt, a világ tetején. Leverhettem volna tán a csillagokat az égről, vagy visszahozhattam volna akár a napot is, de én nem csináltam semmi felfordulást, hanem kezet fogtam a kedveskedő világgal, és visszamentem a házba. A lámpát eloltottam, nehogy a bujdosó embereket vagy a nyugtalan vadakat elijessze a fény; aztán visszafeküdtem a kutya mellé, s mint egy ringó bölcsőben, szépen elaludtam.”

A belépés díjtalan.