Csillagok, fények, lángok. Szent Iván éjjele

Nádasdy-vár

Június utolsó szombatján programok egész sorával vártuk a sárváriakat és a városba érkező turistákat. A toronyaljától a lugason át az udvaron keresztül a múzeumig mindenhol történt valami, amire érdemes volt odafigyelni.

A legrövidebb éjszakájához köthető szokások hagyománya hosszú évszázadokra nyúlnak vissza és a világ több pontján ilyenkor tüzek gyúlnak, hogy segítsék a fény győzelmét a sötétség felett. Folyamatos küzdelemről van szó, évről évre meg kell ismételni a ceremóniát.

A pogánykori szokások egy része tovább élt a kereszténységben, számos hiedelem, rituálé máig tovább él a néphagyományban. Az éjszaka Keresztelő Szent János születésnapjához kapcsolódik, a János szláv megfelelője Iván. Ne felejtsük a keresztény liturgiával kapcsolatos szavaink nagyrészét görög-szláv papok közvetítették felénk. Az ünnep elnevezése így arra utal, hogy korán, Szent István idején átvehették a magyarok az e naphoz köthető szokásokat, illetve igazíthatták hagyományaikat a jeles ünnephez.

Sárváron évtizedes hagyomány, hogy Szent Iván éjszaka programokkal várják a közönséget. A járványügyi intézkedések miatt idén nem vonultunk ki a várból a Csónakázó-tóig, hogy ott vízre szállva gyönyörködjünk a tűzijátékban, hanem arra a program zárásaként szintén a várban került sor. Előtte azonban még számos meglepetés várta a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt.

A kézművesek nemcsak portékáikat árulták, hanem tudásukat is megosztották. Különféle mesterségeket lehetett kipróbálni, hogy megismerjük, milyen nagy erőfeszítés és hosszú gyakorlás kell sokszor egy-egy mindennapi tárgy elkészítéséhez. 

Sok izgalmat hozott a Sárváron eddig nem ismert szabadulósátor. Valóban nem szobából kellett kiszabadulni, hanem két sátorból. Az érdekes, gyakran csak közösen megoldható feladatok valódi izgalmat és sok nevetést hozott a bátor résztvevőknek.

A nevetés más helyszíneken sem maradt el, amiről a Pódium Színház nagyszerű színészei gondoskodtak. Először a gyerekeket varázsolták el és hívták őket egy kalandra az álmok világába. Később pedig a megújult nagyterem színpadán a felnőttek arcára csaltak mosolyt. A mosoly gyakran váltott át önfeledt nevetésbe.

A fiatalok számára a Trial Show Hungary bemutatója hozott sok meglepetést. A biciklit természetes kiegészítőként használó fiatalok megmutatták, hogy semmi sem lehetetlen és a gravitáció legyőzhető. A bátrak még bicikli alá is feküdhettek, természetesen minden veszély nélkül.

Nemcsak a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is egész este csodálatos élményt jelentett az eszkimó kunyhóra hasonlító szerkezet. Belül valóban kellemes hőmérséklet várta az érdeklődőket és a csillagok elbűvölő világa. A Csillagszekér Planetárium három dimenzióban vitt el minket az égbolt messze sarkaiba.

A Lugas fái alatt a tetovált séf, Serényi Zsolt nemcsak a közönséget győzte meg grilljeiről, hanem az egyik sárvári gasztromestert, aki röviden csak annyit mondott: Felvenném. A grillek, a hozzá való saláták ízét Vajtó Laci humorral tovább fűszerezte. 

A múzeumi kincskeresés során a Nádasdyak kincsét kellett megkeresni.  A három műtárgy nyomában a múzeum szinte minden sarkát bejárhatták a nyomozók, miközben a tolvajokat üldözték. 

Idén a hagyományos tárlatvezetés megbontotta a kialakult szokásokat. Nem előre meghatározott útvonalon haladtunk, hanem ahogy azt a vendégek kérték. Eljutottunk a padlásra, de bekukkanthattunk más titkos helyekre is.

A zenei programot Sárközi József üvegzenész kezdte. Az előadást eredetileg a várkút köré képzeltük, de a nagy meleg miatt a víz folyamatosan párolgott a poharakból. Folyamatosan hangolni kellett a hangszereket. Végül a nagyteremben csodálhattuk az előadást.

A nagyszínpadra először az Asphalt Horsemen rockbanda lépett. A több mint egy évtizedes múltra visszatekintő gödöllői együttes saját számaival hangolta a közönséget. Jó volt hallgatni hosszú hónapok után a dinamikus rockot.

A csúcs természetesen Deák Bill Gyula volt, aki az első pillanattól az utolsóig hangjával, szívével ölelte körül a rajongókat. Semmi sztárallűr, semmi fakszni. Csak a blues és csak Bill. Egy év óta vártuk ezt a koncertet és megérte. Egy ember és zenekara a színpadon. Mi minden kijöhet egy ilyen felállásból, de igazi csoda ritkán születik. Szent Iván éjjelén Sárváron ez megtörtént. Akik hallgatták és látták, tudják, így van.

Éjfél előtt az Euromédia Hangstúdió fényfestése és a tűzzsonglőrök bemutatója jelezte, hamarosan véget ér a hosszú délután. A tűzijáték végül fényt hozott az égboltra, hogy jelezze, egy apró szeletét visszakaptuk régi életünknek.