Rajzpályázat 4-9 éves gyerekek számára

A Nádasdy Kulturális Központ rajzpályázatot hirdet óvodásoknak és kisiskolásoknak. A pályázat keretében Tóthárpád Ferenc új verseskötetéből választottunk verseket. A pályázatra beküldött anyagot a Költészet Napján nyíló kiállításon mutatjuk be.

Szereted a vidám verseket? Előfordul, hogy miközben mesét, verset hallgatsz, le is rajzolod, ami eszedbe jut róla? Ha igen, akkor ez a te pályázatod! A Költészet Napja alkalmából Tóthárpád Ferenc: Dőzsöl az égen a Hold című kötetének verseihez keressük a legügyesebb, legviccesebb, legfantáziadúsabb rajzokat. Ha már tudsz olvasni, egyedül is válogathatsz a versek közül. Ha nem, kérd meg a szüleidet, testvéredet, az óvó nénit vagy tanítódat, hogy olvassák fel neked a verseket, hogy te is pályázhass.

A pályázatra egy gyermek egy rajzzal pályázhat. Bármilyen technikát lehet használni. Az A4-es rajzlap hátoldalára írd fel a neved, az óvodád vagy iskolád nevét, a korodat és a vers címét, ami alapján a rajzot készítetted!

Miután elkészült a rajzod, már csak annyi a dolgod, hogy a kész munkát eljuttasd a Nádasdy Kulturális Központ gyerekkönyvtárába.

Április 11-én délután, 17 órától rajzkiállítás készül a rajzokból, ahová szeretettel várunk minden kedves kis művésznőt és művész urat. És hogy tudd, mitől lesz igazán izgalmas ez a kiállítás? A Élőben találkozhatsz Tóthárpád Ferenc költővel, a versek szerzőjével, és T. Takács Tiborral, a Dőzsöl az égen a Hold verseskötet illusztrátorával. A kiállításon a verseket megzenésített formában is meghallgathatod a Rózsabors Zenekar előadásában. Elő hát a ceruzával, krétával, festékkel, és láss hozzá, hogy minél színesebb és izgalmasabb kiállítás készülhessen el!

Az alábbi versek közül választhatsz ki egyet:

Pilletánc 

Reszket az erdő,

reszket az ág,

illatozik a

hársfavirág.
 

Halk susogással

ringat a lomb,

színeit ontja

szemben a domb.
 

Lepke-virágok

nyílnak amott,

köntösük éppen

testre szabott.
 

Pillevarázslat,

tarka derű:

távoli ének,

halk hegedű
 

színezi széppé

szárnyaikat,

s megbabonázó

táncaikat.

 

Nagypárna és kispárna

Nagypárna és kispárna

finom meleg takaró,

duruzsol a vaskályha,

kerti lakba az való.

Lengedez a rőzse lángja,

a huzattal táncot jár.

Integetnek: „Aludj, aludj,

álomjáró kisbojtár!”

 

Álmodj kertet, hozzá házat,

incselkedő kiscicákat!

Égbe nyúló paszulyszáron

messzebb láthatsz száz határon.

Láthatsz ott, a horizonton

egy házban egy gyereket,

szunyókál a párna csücskén,

mit gondolsz, hogy ki lehet?

 

Te vagy, te ám, a fiú,

s melletted a kispárna.

Édesálom-illatú,

szellő jár a szobádba.”

 

Három paca

A

kék, a piros meg a sárga,

rengeteg szín jó barátja.

Amúgy meg mind kedves rokon,

pöffeszkednek rajzlapokon.

 

Elnyújtózik s szól a sárga:

‒ Fogócskázunk valahára!

Unatkozik az a baja,

ő is csak egy apró paca.

 

‒ Kergess engem! ‒ Hívja a kék,

s felé nyújtja cseppnyi kezét!

Mint aki csak térül-fordul,

Lám, a sárga nekilódul,

 

és elcsípi, el a kéket:

zölddé válnak a festékek.

Kéket szekál a piros is,

s rögtön lilára változik.

 

Most meg, ni csak, „mert oly csinos”,

sárgát ölel a kis piros.

Egybekelnek valahára,

narancsszínű boldogságba.