A szerelemről szólt. Operavarázslat

Komolyzenei sorozatunk egyik legünnepélyesebb pontján egyszerre fogadhattuk vendégül a Magyar Operaházból is ismert Keszei Bori szoprán operaénekesnőt és Fülep Máté tenor operaénekest. Zongorán Mazalin Wanda művésznő kísérte őket.

Előadó vendégeink a műsort kifejezetten Mozart operáira építették fel, a zeneszerző szerelmei és zenés szerelmei tematikájára. Aki kicsit beleolvas Mozart szerelmi témájú operáiba, az szinte ledöbben, mennyi ármány, tragédia és heves érzelmi köteg járja át a darabokat. Mintha az ember soha nem is lett volna képes hűvös belenyugvással viselni sorsa viszontagságait. És a szerelem? A szerelem, a mindent elsöprő szerelem szárnyra kap, majd egyetlen pillanat alatt röpíti megtapasztalóját a mennyekbe, majd a pokolba. 

A dísztermi előadást hallgatva megérthetjük, miért is jelentette az újkor Európájának legnagyobb kulturális divatját az opera világa. Természetesen nem rögtön! Először elítélték (ledér nőcskék, vagy nem is nőcskék??? a színpadon? Atyaég!), mint minden újat és förtelmesen újító gondolatot. Mi ez már? Színház és zene egyszerre? Szerelmi történetek? Na de kérem!? Aztán az opera berobbant, mert a világ már csak ilyen, az igazán jó dolgoknak még a prűd, nyakas, mindentől ódzkodó többség sem tud gátat szabni.

A Nádasdy Príma Vista operaestje Mozart Varázsfuvola Papageno énekével kezdődött. 

Mozart 16 operát írt, és a Varázsfuvola volt az utolsó operabemutatója. Viszont azt kevesebben tudják, hogy Papageno karakterét magával Mozart személyiségével azonosítják. Elhangzott az operából a barátság duettje, majd az egymásra találó szerelmes pár örömmel teli áriája is.

Közben a művészek meséltek arról, hogy mennyire sokat jelent, hogy egy-egy opera több szerepét is elénekelhették már. Milyen sokat lehet abból tanulni, amikor több szereplő bőrébe bújhatnak. Olyan operákat volt szerencséjük „végigénekelni”, amelyekben egészen fiatal szerepektől, akár agg korig - keveseknek adatnak meg. Ének-technikailag pedig ez lehet minden operaénekes álma. 

Majd következett Figaró házassága. Susanna és Figaro duettje.Az „őrült nap” és egy kis híján füstbe menő esküvő zűrzavaros eseményeit rengeteg humorral elmesélő opera középpontjában a Sevillából már ismerős agyafúrt borbély és tűzrőlpattant szerelme, Susanna áll. 

Az esti operaelőadásban a páros égő szerelem dallamai hangzottak el, melyet csak tovább erősített a színpadi színészi játék. Figaro és Susanna kaptak egy szobát, a gróf szomszédságában, aki az első éjszaka jogát próbálja ellopni, Susannáért epedve. Susanna is játszott a gróffal, a figyelmét szerette volna elnyerni, de amikor a grófné tudomására jutott a dolog, az ara kemény szövetkezésbe kezdett a gróf háta mögött. 

Az áriafolyamokat a Rózsa-ária zárta. Susanna szerepe a leghosszabb az operában, a karakter szinte elejétől végig szerepel a darabban, emiatt fizikailag is nehéz a szerepet eljátszani, leénekelni. Keszei Bori elmesélte, hogy az opera utolsó Susanna áriája különösen nehéz, rengeteg érzelmet mutat be a karakter valódi érzelmi világából. A Figaró Házassága áriák olasz nyelven hangzottak el.

A Kairói lúd, avagy a Rászedett vőlegény operát szinte alig ismertek. A Szöktetés a szerájból sikere után Mozart két opera komponálásába is belekezdett, de mindkettőt abbahagyta. A Kairói lúd, illetve A rászedett vőlegény című két töredékes komédiát tekinthetjük a Figaro és a Così előfutárának is, és olykor még a Don Giovanni világára is ráismerhetünk.

Kevés zenei színház mer belekezdeni mai napig a töredékek feldolgozásába. Az Operaháznak néhány éve azért sikerült színpadra vinni a darabot, régi álom volt ez, és természetesen nem kevés lelkesedésre volt szükség, hogy sikerüljön. Auretta és Chichibio énekeit hallgathattuk meg a darabokból. Az Opera Ókovács Szilveszter huszonöt éve dédelgetett ötletéből Németh Pál zenei irányítása mellett, Toronykőy Attila rendezésében került színpadra.

Az utolsó dallamok Don Giovanni operájából hangzottak el, szintén eredeti olasz nyelven, melynek a műértők kifejezetten örülnek szerte a világon. És ha valakit külön érdekel a kérdés, hogy Mozart, az osztrák zseni és komponista, ugyan miért pont olasz nyelvű operákat preferált, akár játszhatnánk is egyet a kérdéssel. 

A művészeti élet több száz évvel ezelőtt is szimpla logikán és kereslet-kínálat alapon működött. Fontos volt a felvevő piac, és hogy mely városokban alakultak ki a zene központjai. Ha ezt a dicső fényt Milánó vagy Róma nyerte el, akkor bizony Mozart olasz nyelvű librettókkal dolgozott.

Vajon, hogy hogy érezték magukat maguk Sárváron a Príma Vista meghívott vendégei? A művészek? Keszei Bori a Don Giovanni darab előtt egyszerű elragadtatását fejezte ki a múzeum, a vár rendkívüli díszterme mint helyszín iránt. 

Elmondása szerint Szentpétervár egyik barokk kori termében énekelt talán pont egy évvel ezelőtt, és bizony a sárvári helyszín semmivel sem marad el mellette megihlető környezet, akusztika, szépség és kellem terén. Pont olyan jólesett ezt hallani, mint az énekesnőt előadás közben. Azért ezt a kedves dicséretet így, a beszámolón keresztül is még egyszer köszönjük. 

Szeretnénk még velük találkozni. Reméljük sikerül, minél hamarabb, akár már jövő nyáron. Ne feledjék: van Sárvárnak egy nagyszerű klasszikus zenei kezdeményezése, a Komolyzenei Hétvége, ami idén ugyan elmaradt, de jövőre nagy eséllyel már együtt hallgathatjuk a nyári este fényei mellett valamelyik örökérvényű klasszikus remekbeszabott darabját az ország legjobb művészeinek előadásában. Legyen ez az ígéret közös: köszönjük az estét, Bori, Wanda és Máté!

A programot az NKA Közművelődési Kollégiuma támogatta, a Köszönjük Magyarország fogadó oldala részére kiírt pályázat altémájában.