Az én kertem a mi kertünk

Galeria Arcis

A kortárs képzőművészeket bemutató kiállítóterünk, a Galeria Arcis izgalmas tárlattal kezdte meg az őszi kiállítási szezont. Kopacz Mária festőművész műveit mélyen áthatja a humanizmus, a hitvallás életről, művészetről.

Kondor János, a Galeria Arcis vezetője köszöntőjében elmondta, hogy a kieső hónapokat pótolni fogjuk, de ősztől az eredeti program szerint megy tovább az éves kiállítások sora. Kopacz Mária életútját röviden felvázolva kiemelte, hogy a művésznő grafikával kezdte pályafutását. Az erdélyi évek után Szentendrére érkezve hamarosan a festővászon is egyre fontosabb szerepet játszott művészetében.

Dabóczi Dénes művészettörténész kiállításmegnyitójában néhány szóban összefoglalta az életút fontos állomásait. Marosvásárhely, Kolozsvár, Szentendre. A tanulmányutak azonban szintén meghatározó szerepet játszanak a művészi pálya alakulásában. Utak Párizsba, Amszterdamba, Londonba. 

Kopacz Mária nemcsak egy művészeti ágban bontakoztatta ki eddig tehetségét. Két mesekönyv és két regény jelzi, milyen fontos szerepet játszik egy művész életében az írás. A könyvekhez készült illusztrációk pedig összművészetként is értelmezhetők.

A sárvári kiállítás központi témája a címnek is megfelelve a kert, melynek évezredekre visszanyúló kulturális hagyománya van. Jóval szélesebb értelemben, mint a kertművelés fizika tevékenysége. Civilizációs jelleggel bír. A bűnbeesés kertjétől a pihenés helyén át az arborétumokig. 

Egy kínai közmondás szerint aki egész életre való boldogságot szeretne, építsen kertet. A kiállítás azonban nem tájképeket mutat be, hanem a festmények metaforák. A világ, az élet jelei. Kopacz Mária kertjei tele vannak hétköznapi alakokkal és mitológiai lényekkel, angyalokkal. A flóra, a fauna és az ember, világegyetemünk a kert. 

Az expresszív, nézőjére hatást gyakorló képel különös bájt sugároznak. A különféle alakok elvisznek minket a csodák világába is. Sokféle szimbólumot fedezhetünk fel a festményeken, melyek segítik a párbeszédet az alkotásokkal.

Gyakran láthatunk galambokat, talán ez a leggyakoribb motívum. Értelmezése széles skálán mozog. Jelenti a kereszténységben Isten lelkét, az ókorban pedig az emberét. A galamb egyben a béke hírnöke, de a görög mitológiában a szerelem istennőjének, Aphroditénak a madara. Számtalan út, melyen elindulhatunk, ha belépünk a kép világába.

A festmények kifutnak a keretre is, a keret a kép része, a kép része a keretnek. Nem húznak határt a kép világa és a valóvilág közé. Egy régi művészeti hagyomány továbbéléséről, vagy inkább újrafelfedezéséről van szó. 

Kopacz Mária képei a művészettörtész értékelésében önálló meseszerű világot ábrázolnak, de a mában, melyben nincsenek boszorkányok, sárkányok. Természetes könnyedség árad a képekből. Bennük van a derű, a kedvesség, de bennük van a tragédia. Látjuk a diszkrét erotikát, magát a realitás világát. 

A festmények mindegyikét mély humanizmus itatja át. A hitvallás művészetről, életről. 

A kiállítás 2020. október 4-ig tekinthető meg.