Ma is jégkorszakban élünk!

Nádasdy-vár

Nap, mint nap este odaülünk a televízió elé, megnézzük a napi híreket és alig várjuk, hogy elmondja az időjós a várható holnapi időjárást, vagy rákeresünk a számtalan időjárás-előrejelző weboldalon.

Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete a jégkorszaktól a globális felmelegedésig

Tudni akarjuk, vigyünk-e esernyőt, hótaposó csizmát, netán a hőségben elegendő vizet magunkkal, ha munkába vagy bevásárolni indulunk. Legtöbbünket az időjárás majdani alakulása érdekel, vagyis az, hogy milyen lesz az idő a következő napokban.

Talán kevesen gondolkodunk el azon, milyen volt az időjárás szüleink, nagyszüleink vagy Szent István, netán Tutanhamon fáraó korában. Sokan mondhatnák, minek, amikor az már elmúlt. Pedig az időjárás múltbeli alakulása a jövőbelinek a meghatározására, vagy legalábbis annak lehetséges változásainak felvázolására is segítséget nyújthat. Emellett a történelem eseményeit is sokban befolyásolta a korabeli klíma, gondoljunk Mátyás király jégen való megválasztására, a mediterrán rómaiak egészen Észak-Britanniáig való terjeszkedésére, avagy arra, hogy jéggel borított Grönland (vagyis: zöld föld) hogyan kaphatta ezt a nevet. A klíma múltja különösen fontossá vált napjainkban, amikor a jövőbeli időjárást próbáljuk prognosztizálni a „globális felmelegedés” korszakában.

A német történész és egyetemi professzor, Wolfgang Behringer globálisan tekinti át az időjárás elmúlt évezredekben bekövetkezett változásait A klíma kultúrtörténete a jégkorszaktól a globális felmelegedésig című könyvében. Megpróbálja, legalábbis körvonalakban felvázolni az emberiség története előtti időszakok földi éghajlatát is, de a könyv súlypontját az ember kialakulásától számított ún. történelmi időben lezajlott légköri folyamatok bemutatása képezi.

A könyv végigvezet minket a történelem eseményein, de szigorúan az időjárás szemszögéből nézve. Néha talán azt érezhetjük, túlzás minden történelmi eseményt a klíma alakulásának tulajdonítani, de a szerző pontosan azt akarja velünk megértetni, hogy az emberiség nem függetleníthette, és ma sem függetlenítheti magát a légköri változásoktól.

Aki azt gondolja, hogy a klíma a múltban egyforma volt, és csak a modern kor okozta a változásokat, azt a könyv biztosan ki fogja ábrándítani. A szerző nem kívánja sokkolni az olvasót elborzasztó adatokkal, tényekkel, csak rávilágít arra, hogy milyen következményekkel járhat egy jelentősebb felmelegedés vagy éppen lehűlés.

Hittük volna, hogy az újkőkori földművelés elterjedését a jégkorszakot követő felmelegedés okozta? Vagy azt, hogy a virágzó középkor idején, a XI-XIII. században a mainál is melegebb volt? Hogy az emberáldozatokkal járó vallási rítusokat, vagy, ami ennek a XVI-XVIII. századi megfelelője, a boszorkányüldözéseket is az erőteljesebb lehűlés váltotta ki?

Az utóbbi időszakot nevezik kis jégkorszaknak is, amelynek sokoldalú bemutatása a könyv gerincét alkotja. A szerző bemutatja annak nemcsak a történelmi eseményekre (éhínség, járványok, forradalmak), de a kultúrára gyakorolt hatásait is. Megdöbbentőnek hathat a felvilágosodás eszméit, vagy a különböző vallási eszmék terjedését a klímának tulajdonítani, de a sorokat olvasva mi is megértjük, hogy miért vált fontossá az esőisten szerepe az amerikai őslakosok kultúrájában, vagy miért váltak a pusztító istenek központi szereplővé a Közel-Keleten. Hinnénk-e, hogy ma is jégkorszakban élünk?

Hihetetlennek hat, amikor arról olvasunk, hogy a középkorban Skandináviában búzát, Angliában szőlőt és bort termeltek, vagy hogy a dinoszauruszok nem biztos, hogy egy meteorkatasztrófának „köszönhetően” pusztultak ki, hanem ugyancsak az időjárás átalakulása okozta a vesztüket.

Behringer nem vitatja, hogy a modern kori felmelegedés az emberi tevékenység következménye, de árnyalja is a képet. Tudatosítja, hogy a klímában mindig voltak és lesznek is változások, és figyelmeztet a sokszor dramatizáló médiatartalmak valóságtartalmára. Az, hogy hogyan viszonyul a jelenlegi felmelegedéshez és mik a jövőre vonatkozó javaslatai, egyelőre maradjanak a könyv titkai!

Inkább azt ajánljuk, hogy kölcsönözzék ki a kötetet a sárvári Nádasdy Kulturális Központ könyvtárából, majd elolvasva alkossanak önálló véleményt. Erre ugyanis a szerző lehetőséget biztosít, nem kíván kőbe vésett igazságokat kinyilvánítani.

Behringer könyve rendkívül olvasmányos, könnyed nyelvezetű, jól tagolt. Talán kissé önkényesen választja ki az eseményeket, így gyakran átugrik néhányszáz évet, sőt, kifejezetten ugrál az történések között, de a célja nem az események, hanem a klíma emberiség történetére gyakorolt hatásának bemutatása.

Engem eléggé zavart, hogy a fordító a kínai neveket nem a magyar fülnek megszokott hangzással, hanem a nemzetközi írásmódban közölte. De ez olyan apró hiba, amely nem befolyásolta a könyvről alkotott alapvetően pozitív véleményemet. Forrásokkal alaposan alátámasztott, képekkel és ábrákkal a szükséges mértékben illusztrált munkát ne csak éghajlatkutatók, történészek, kultúrtörténészek vegyék a kezükbe!

Ajánlhatjuk mindenkinek, akit érdekel Földünk története, jövője vagy olyasmiről szeretne olvasni, amely eltér a szokványos témaválasztástól.

Kellemes olvasást és szép időt kívánunk!