Ma is jégkorszakban élünk!

Nádasdy-vár

Nap, mint nap este odaülünk a televízió elé, megnézzük a napi híreket és alig várjuk, hogy elmondja az időjós a várható holnapi időjárást, vagy rákeresünk a számtalan időjárás-előrejelző weboldalon.

Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete a jégkorszaktól a globális felmelegedésig

Tudni akarjuk, vigyünk-e esernyÅ‘t, hótaposó csizmát, netán a hÅ‘ségben elegendÅ‘ vizet magunkkal, ha munkába vagy bevásárolni indulunk. Legtöbbünket az idÅ‘járás majdani alakulása érdekel, vagyis az, hogy milyen lesz az idÅ‘ a következÅ‘ napokban.

Talán kevesen gondolkodunk el azon, milyen volt az idÅ‘járás szüleink, nagyszüleink vagy Szent István, netán Tutanhamon fáraó korában. Sokan mondhatnák, minek, amikor az már elmúlt. Pedig az idÅ‘járás múltbeli alakulása a jövÅ‘belinek a meghatározására, vagy legalábbis annak lehetséges változásainak felvázolására is segítséget nyújthat. Emellett a történelem eseményeit is sokban befolyásolta a korabeli klíma, gondoljunk Mátyás király jégen való megválasztására, a mediterrán rómaiak egészen Észak-Britanniáig való terjeszkedésére, avagy arra, hogy jéggel borított Grönland (vagyis: zöld föld) hogyan kaphatta ezt a nevet. A klíma múltja különösen fontossá vált napjainkban, amikor a jövÅ‘beli idÅ‘járást próbáljuk prognosztizálni a „globális felmelegedés” korszakában.

A német történész és egyetemi professzor, Wolfgang Behringer globálisan tekinti át az idÅ‘járás elmúlt évezredekben bekövetkezett változásait A klíma kultúrtörténete a jégkorszaktól a globális felmelegedésig című könyvében. Megpróbálja, legalábbis körvonalakban felvázolni az emberiség története elÅ‘tti idÅ‘szakok földi éghajlatát is, de a könyv súlypontját az ember kialakulásától számított ún. történelmi idÅ‘ben lezajlott légköri folyamatok bemutatása képezi.

A könyv végigvezet minket a történelem eseményein, de szigorúan az idÅ‘járás szemszögébÅ‘l nézve. Néha talán azt érezhetjük, túlzás minden történelmi eseményt a klíma alakulásának tulajdonítani, de a szerzÅ‘ pontosan azt akarja velünk megértetni, hogy az emberiség nem függetleníthette, és ma sem függetlenítheti magát a légköri változásoktól.

Aki azt gondolja, hogy a klíma a múltban egyforma volt, és csak a modern kor okozta a változásokat, azt a könyv biztosan ki fogja ábrándítani. A szerzÅ‘ nem kívánja sokkolni az olvasót elborzasztó adatokkal, tényekkel, csak rávilágít arra, hogy milyen következményekkel járhat egy jelentÅ‘sebb felmelegedés vagy éppen lehűlés.

Hittük volna, hogy az újkÅ‘kori földművelés elterjedését a jégkorszakot követÅ‘ felmelegedés okozta? Vagy azt, hogy a virágzó középkor idején, a XI-XIII. században a mainál is melegebb volt? Hogy az emberáldozatokkal járó vallási rítusokat, vagy, ami ennek a XVI-XVIII. századi megfelelÅ‘je, a boszorkányüldözéseket is az erÅ‘teljesebb lehűlés váltotta ki?

Az utóbbi idÅ‘szakot nevezik kis jégkorszaknak is, amelynek sokoldalú bemutatása a könyv gerincét alkotja. A szerzÅ‘ bemutatja annak nemcsak a történelmi eseményekre (éhínség, járványok, forradalmak), de a kultúrára gyakorolt hatásait is. MegdöbbentÅ‘nek hathat a felvilágosodás eszméit, vagy a különbözÅ‘ vallási eszmék terjedését a klímának tulajdonítani, de a sorokat olvasva mi is megértjük, hogy miért vált fontossá az esÅ‘isten szerepe az amerikai Å‘slakosok kultúrájában, vagy miért váltak a pusztító istenek központi szereplÅ‘vé a Közel-Keleten. Hinnénk-e, hogy ma is jégkorszakban élünk?

Hihetetlennek hat, amikor arról olvasunk, hogy a középkorban Skandináviában búzát, Angliában szÅ‘lÅ‘t és bort termeltek, vagy hogy a dinoszauruszok nem biztos, hogy egy meteorkatasztrófának „köszönhetÅ‘en” pusztultak ki, hanem ugyancsak az idÅ‘járás átalakulása okozta a vesztüket.

Behringer nem vitatja, hogy a modern kori felmelegedés az emberi tevékenység következménye, de árnyalja is a képet. Tudatosítja, hogy a klímában mindig voltak és lesznek is változások, és figyelmeztet a sokszor dramatizáló médiatartalmak valóságtartalmára. Az, hogy hogyan viszonyul a jelenlegi felmelegedéshez és mik a jövÅ‘re vonatkozó javaslatai, egyelÅ‘re maradjanak a könyv titkai!

Inkább azt ajánljuk, hogy kölcsönözzék ki a kötetet a sárvári Nádasdy Kulturális Központ könyvtárából, majd elolvasva alkossanak önálló véleményt. Erre ugyanis a szerzÅ‘ lehetÅ‘séget biztosít, nem kíván kÅ‘be vésett igazságokat kinyilvánítani.

Behringer könyve rendkívül olvasmányos, könnyed nyelvezetű, jól tagolt. Talán kissé önkényesen választja ki az eseményeket, így gyakran átugrik néhányszáz évet, sÅ‘t, kifejezetten ugrál az történések között, de a célja nem az események, hanem a klíma emberiség történetére gyakorolt hatásának bemutatása.

Engem eléggé zavart, hogy a fordító a kínai neveket nem a magyar fülnek megszokott hangzással, hanem a nemzetközi írásmódban közölte. De ez olyan apró hiba, amely nem befolyásolta a könyvrÅ‘l alkotott alapvetÅ‘en pozitív véleményemet. Forrásokkal alaposan alátámasztott, képekkel és ábrákkal a szükséges mértékben illusztrált munkát ne csak éghajlatkutatók, történészek, kultúrtörténészek vegyék a kezükbe!

Ajánlhatjuk mindenkinek, akit érdekel Földünk története, jövÅ‘je vagy olyasmirÅ‘l szeretne olvasni, amely eltér a szokványos témaválasztástól.

Kellemes olvasást és szép idÅ‘t kívánunk!