Gárdonyi Géza: Egri csillagok

2019. augusztus 13. kedd 15:00

A Gárdonyi regényéből készült nagysikerű filmet a mai felnőttek közül mindenki legalább egyszer látta már. És ki az, aki legalább egyszer olvasta már a könyvet is? Mennyire emlékszünk rá? Kiderül a könyvtárban.

A fordulatos, izgalmas, több helyszínen játszódó cselekmény magával ragadja az olvasót. Türelmetlenül várjuk, hogy mi lesz Gergővel és Vicuskával, majd később Gergellyel és Évával, vagy hogy sikerül-e Jumurdzsáknak visszaszereznie a talizmánját. Történelmi tanulmányaink alapján ismerjük az egri csata kimenetelét is, de Gárdonyi írása által úgy izguljuk végig, mintha mi is részesei lennénk. Dobó kapitányt pedig csodáljuk bátorságáért, kitartásáért.

„Ott áll a vár piacán, ibolyaszín bársonymentében, kardosan, piros csizmában, sastollas bársonysüveg a kezében. Mellette egy szőke apród, aki két zászlót tartogat a karján: egy nemzetiszínűt és egy kék-vöröset. Dobó másik oldalán ott áll az öreg Bálint pap fehér karingben, stólásan, fekete reverendában. A kezében ezüstfeszület. Nagy, fehér szakállával olyan, mint valami bibliai próféta.

Éppen a katonák esketését végezték el. Dobó valami beszédet mondott nekik, aztán föltette a süvegét, s a robogó paripa felé fordult. Gergely leugrott a paripáról, és ragyogó szemmel villantotta tisztelgőre a kardját.

- Jelentem alásan, vitéz kapitány uram, megérkeztem!

Dobó csak nézett. Végigsimította kerek, szürke szakállát, hosszú, lengeteg bajuszát, és megint csak nézett.

- Nem ismer meg, ugye, kapitány uram? Nyolc esztendeje, hogy nem láttuk egymást. Én a kegyelmed leghívebb katonája vagyok: Bornemissza Gergely.

- Gergely fiam! - kiáltotta Dobó a karjait széttárva. - A szívemre, lelkem! Tudtam, hogy te nem hagysz el engemet!”

A belépés díjtalan.