Átalakulások. Első koncertnap a Fogadó az öt húrban

N�dasdy-v�r

Megnyílt új zenei klubunk. Fél évvel korábban még reménytelennek tűnt, de az álmok megvalósulhatnak, és ilyenkor nagyszerű dolog születik. Elsőként Muzsik és Volkovával, majd Hrutka Robival és zenekarával találkozhatott a közönség.

A Fogadó az Öt Húrhoz minden hónapban legalább egy este élőzenei koncertek helyszíne lesz a sárvári vár nagytermében. Bár a nyár inkább a szabadtéri színpadok időszaka, a bensőséges hangulatot kedvelő, kisebb közönségszámot kényelmesebbnek tartó, különleges zenei kínálatot keresők számára ez lesz a tökéletes helyszín. 

Mint minden újítás előtt, a Fogadó az Öt Húrhoz nyitása is nagy izgalommal járt. Az utolsó simítások, dizájneleme k, macskák (MACSKÁK!!!!), szalmabábuk, hangfogók, szőnyeg és bútorok helyére kerülése egy felgyorsított videóban hangyabolynyi nyüzsgéshez hasonlatos lett volna. Aztán felkerültek a helyére a technikai elemek, az óriáskivetítő, mely lehetővé teszi többek közt a zenekarok zenei klipjeinek bejátszását koncert közben. 

Közben megérkeztek Volkováék, és azon kaptuk magunkat, hogy már a következő lépésen taktikázunk: a hátsó várudvart is megpróbáljuk otthonosabbá tenni. Na nem azonnal, nem ma, de esetleg egy pár hónap múlva?

Muzsik és Volkova rendkívül érdekes zenét játszik. Az érdekes alatt nem meghatározhatatlanságra utalunk, hanem a dallamvilágra, ami a keleti, szlávos, budapesti sanzonos, indusztriális folk és elbeszélő, sztorizó és verséneklő, rocker és alternatív világhangzást nyitja meg a közönség előtt. Az biztos, hogy Volkováék zenéje többféle érzelmet kiváltott a jelenlévőkből. 

A honvágytól az emlékezésig, a keserédes hangulattól a bohókás könnyedségig. A hallgatóság között akadt olyan vendég, aki Székesfehérvárról, és olyan is, aki Budapestről érkezett meghallgatni őket. Volkováék „békeidőben” ugyanis sokat zenélnek, újra és újra felkeresik a kedvenc vidékeiket, de az elmúlt másfél év szomorú időszaka után Sárváron léptek fel először, és ez nagy dolog. 

Nekünk azért, mert gyorsan és jól lereagáltuk a könnyítések időszakát, és amint élőzenét, koncertet szolgáltathattunk a közönségnek, megtettük. Az is jó volt, hogy egy kellemes limonádé vagy fröccs mellett újra ki tudtunk ülni a jól megszokott várudvarra, hogy átbeszéljük egymásközt – csak zenészek, ahogy szoktuk ‒, mi minden változott ez alatt a nem is olyan rövid időszak alatt, hogyan és merre tovább, ki milyen veszteséggel jutott túl a nehezén, ki mivel ápolta a lelkét és mivel bíztatta magát a továbbra. 

Volkováék előadását követően Hrutka Róbertet és nagyszerű zenésztársait vártuk a színpadra. Közülük számos tag már ismerősként mosolygott ránk. Maga Robi is szívesen emlékezett vissza arra a bizonyos sárvári Udvaros Dorottya előadásra, ahol a zenekarával mutatták be Dorottya új albumát. Amikor dörgött és villámlott – Sárvár szeszélyes időjárása lassan országos hírű lesz. 

Mégse a villámokról legyünk ismertek. Legyünk ismertek arról, hogy az a zenész, színész, komikus, képzőművész, író, aki egyszer megfordult Sárváron, vissza fog jönni. Szeretnek itt lenni, saját bevallásuk szerint átjárja őket az alkotni akarás szellemisége, a nyugalom, a Nádasdy-várnak létező kisugárzása van. Mi már megszoktuk, mert állandóan a közelében vagyunk, de a Sárvárra látogatók nem győzik hangsúlyozni a nagyszerű érzést, a jelenség valóságát. 

A többszörös Fonogram díjas Hrutka Róbert könnyed előadásmódja, dalainak különleges hangzása magával ragadta a közönséget. Lehetetlen volt másra figyelni, gyorsan elröppent az a bő egy óra a színpad varázslata alatt. 

Rövid összekötő szövegeiben mesélt a dalok születéséről, arról, mi miért hangzik el egy dalszövegben. Ha nem tette volna, akkor is értjük. Olyan jó metaforákkal dolgozik és olyan egyenesen juttatja a hallgatóság tudtára az aktuális dallam hangulatát, mintha Robi a színpadon is filmzenét írna. Úgy látszik, ez egy tudatalatti motívum, ami bármelyik zeneszerzőnek dicséretére válna, hiszen Hrutka Róbert alkotásainak egytől-egyig van dramaturgiája. Mi pedig szeretjük az okos zenét. Az okos művészet bámulatba ejtő. 

Jöjjenek el hozzánk legközelebb.

A programokat az idei évadban az NKA Hangfoglaló programja támogatja. A klubterem működéséhez az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMET) támogatása járult hozzá.