2020.02.18
Bartók A Kékszakállú herceg vára című operája folyamatosan jelen van a világ színpadain. Bárhol is csendül fel, kötelező minden énekesnek magyar nyelven előadni, hiszen gyönyörű nyelvünkhöz igazodik a zene. A Zenei Klubban ismerkedtünk a művel.
Minden operát időről időre újra kell hallgatni, az adott kor énekeseivel, mert új mozzanatokat, szépségeket fedezhetünk fel bennük – kezdte bevezetőjét Paukovics László klubvezető. Így ezen az esten Palerdi András és Komlós Ildikó kettőse adta a „koncertélményt”. Kovács János vezényelte az Állami Operaház zenekarát.
A történetben megelevenedik egy legenda az asszonygyilkos férfiról, de jelen van benne
a magyar mesevilág is. Judit és a Kékszakállú herceg rejtélyes kapcsolatáról szól a mű, a cselekmény helyszíne a sötét, komor vár, melyben a lepecsételt vasajtók sorra megnyílnak a nő könyörgése folytán. A vár maga a férfi lelkét szimbolizálja. Az ajtók nyitása pedig a férfi és a nő bonyolult kapcsolatát boncolgatja.
Az opera egy óra rendkívül koncentrált zene, amely alatt az egész dráma kibontakozik. Egy ütemet, egy szót nem lehet kihagyni, minden mozzanatnak súlya van. Nincs nyitánya, hanem prológ-gal kezdődik, amely elmondja az előzményeket. Néhány hangból álló csodálatos magyar dallamvilág jellemzi. Judit, már hallotta a híreket a Kékszakállúról, de a szerelme és kíváncsisága erősebb. Körforgás, mindig ugyanaz a dallam. Egyszer lehet belépni, kilépni nem lehet. Alig van a műben olyan ütem, ahol a két szereplő együtt énekel. A hagyományos értelemben vett ária hiányzik. Judit szerelmére hivatkozva kéri-követeli, hogy nyissa ki a férfi az ajtókat, hogy átjárhassa a fény a várat. Aztán jönnek sorban az ajtók, és ami mögöttük van: kínzókamra, fegyverház, kincseskamra, virágoskert. A disszonáns hangok mindig megzavarják a legszebb pillanatot, a legszebb képeken is megjelenik a vér.
Az 5. ajtó a csúcspont: a Kékszakállú megmutatja birodalmát, lelke gazdagságát. Csupa dúr akkorddal megoldott pentaton dallam szemlélteti a fényt. De Judit nem akarja, hogy csukott ajtók legyenek, hogy a férfinak titkai legyenek előtte. A véres felhőket korál dallam jelzi. A 6. ajtó mögött sirató dallammal érzékeltetve a könnyek tava, a senkivel sem megosztható bánat jelképe. Juditnak ez sem elég, tudni akarja kik voltak a régi asszonyok és valóban megölte-e őket a Kékszakállú. Az utolsó ajtót kinyitva érti meg, hogy eljátszotta mindkettőjük boldogságát és ő is csak egy emlék lesz a férfi lelkében. A vár ismét sötét lesz, a férfi pedig magányos.
Az est végén a klubvezető az opera mellett felhívta a figyelmet Kroó György Bartók-kalauz című kötetére is. A könyv és az operát tartalmazó cd természetesen megtalálható a sárvári könyvtárban.
Egy megosztással munkánkat is segíti. Köszönjük!
hétfő - péntek: 10:00 - 17:00
szombat: 09:00 - 13:00
Január 1-én: zárva
2025. február 23. vasárnap 15:00
Lovagok és udvarhölgyek…