1780 – London. Grand Concert of Musick

Nádasdy Ferenc Múzeum

W. Hayes, J. Stanley, C. Smith, T. A. Arne és G. F. Handel. Ez az illusztris társaság alkotta meg az újkor mozgalmas európai zene alapjait a 18. században. Ez a zene a múzeum dísztermében hangzott fel először Magyarországon.

A Budapest Bach Consort, Kalafszky Adriána, Balog Eszter, Bozzai Balázs és természetesen a vezetőjük, Szokos Augustin folyamatosan koncerteznek. A szombat estéjüket azonban Sárváron töltötték, elárulták nekünk, hogy imádnak újra meg újra a városunkba látogatni. Európa legfantasztikusabb hangzású dísztermében játszani számukra is megtiszteltetés, és hogy hoztak azért meglepetés darabot is a Grand Concert of Musick mellé, egy Bach darabot, mert kedveskedni akartak a meghívó koncertszervezőnek, aki már évek óta könyörög egy bizonyos Bach darabért. Belefért nekik. 

Na de mi is ez az angol muzsika? Az angol barokk kiteljesedése, a késői barokk korszak idejére tehető. Ebben az időben már letisztultan elkülönültek a különböző európai régiók zenei hangzásai. Az angol zenében tehát ott érződik az angol népzene hatása, a magyarban a magyaré és így tovább. Az angolok ezen felül is teljesíteni akartak. Talán még Pluche nagy ötlete volt, hogy szinte lejátszhatatlan nehézségű zeneműveket álmodott meg patrióta lázálomként, melyben a zene szánt szándékkal zavarba hozza a hallgatót hangzásának és ékesítésének merészségével, sőt tovább megy, és olyan nehézségű énekdallamot szerkeszt, mely nem veszi figyelembe az énekesek természetes képességét. Magyarán: fullasztó egy kihívás leénekelni őket.

A programot az NKA Közművelődési Kollégiuma támogatta, a Köszönjük Magyarország fogadó oldala részére kiírt pályázat altémájában.

Ki tudja, Pluche valójában miért hitte, hogy a legnagyobb zene a világon az lesz, ami a legkomplikáltabb? Jól illeszkedett ez a gondolkodásmód a kor minden egyéb eszméjével, nem szemet és fület szúrt, hanem tökéletesítést kívánt. A hatásvadász fintorokra mégsem illik haragudni, hiszen olyan fodrai a zenetörténelemnek, mely nélkül a mai zene nem létezhetne olyan formában, amilyenben ismerjük. Ekkor érte el ugyanis csúcspontját a zenei nyelv és a dallamalkotás. Megszületett a zenei retorika – az affektáló kérdezz-felelek, a világos és egységes dallam, a modern nyugati tonalitás.

Szokos Augustin megálmodta, hogy kell egy műsor, ami átkarolja és összesíti 1780-as évek zenéjét. Az est ékes példája annak, amikor a profizmus és akarat találkozik a merészséggel. Maradandó élménnyel lettünk gazdagabbak, hihetetlen energiával átjárt előadásmódnak lehettünk tanui. A program a Köszönjük Magyarország pályázat révén juthatott el hozzánk, de ha az égiek is úgy akarják, jövő nyáron újra találkozhatunk a 15 tagú zenekarral és azzal a bizonyos csemballóval, melynek kora egyezik a zenével, amit ezen az estén játszottak rajta.