Tovább, tovább. Gimikiállítás a Folyosógalérián

A vár kiállítóterében már több alkalommal bemutatkoztak a sárvári Tinódi Gimnázium diákjai. Most is várják közönségüket, de egy kis csavar van a történetben. Sajnos a járvány kétszer is közbeszólt, de most nem hagyták magukat.

A kiállítást Grodvaltné Martos Veronika Tanárnő írásával ajánljuk figyelmükbe.

A Gimigaléria IV. kényszerű várakozás után, két évet várva nyílik meg. Sok diák, akinek munkája a falakon látható, már elballagott iskolánkból. Éppen ezért ez a kiállítás térbeli, időbeli kapcsolódás hagyományainkhoz, emlékeink TOVÁBB-adása, de egyben újraindulás, TOVÁBB-haladás is.

TOVÁBB-ra is izgalmas technikákkal dolgozunk, amelyek kicsalogatnak bennünket az én „nem tudok rajzolni” békésnek tűnő mozdulatlanságából. 

Az alkotásban lehetőségünk van közösséggé válni. Az egyéni energia megsokszorozódik amikor létrehozunk valamit. De az alkotás lehet egyéni fejlődésünk pillanata is. A kiállítás képei gyermekrajzok, tehát úgy tökéletesek, ahogyan vannak. A vonal félrecsúszhat, lehet rojtos a vágás, csöppenhet a tus. Attól még gondolat, cél, kitartás, eredmény, így fejlődhetünk TOVÁBB.

TOVÁBB adjuk a hagyományokat: Sárvár kulturális öröksége remek kiindulási pont a művészettörténet tanításához is, de az itt élő művészek életműve, a kiállítások, az építészeti örökség is fantasztikus inspiráció.

A TOVÁBB-iakban a kiállítás fontosabb témáit szeretném bemutatni.

Pauszgrafika. A pauszgrafika első szárnypróbálgatásaira már 2015-ben sor került, amikor egy csoporttal elkezdtünk kísérletezni a térhatások forgatásával, formai, grafikai átalakításával. A kiállításon most látható munkák a romantika, eklektika időszakához kapcsolódnak. Korabeli divatrajzokat és nevezetes épületek motívumait kapcsoltuk össze. 

Dioráma - képzelet, látvány, tér, kontúr, fény. A diorámák térbeli képek. A barokk korban virágkorát élő műfaj máig jelen van a művészetben, sokféle módszer, anyaghasználat ötvöződhet benne. A Gimigalérián látható megoldások papírrétegek komponálásával születtek 2018 első felében. 

Végh Martin emlékére rendeztünk iskolai pályázatot, aki iskolánk sokszínű tehetségű diákja volt, de súlyos betegsége legyőzte - fiatalon hagyott itt bennünket.  Témaként a mondák világát határoztam meg, ami Martin legkedvesebb kutatási területe volt. 

Batikolás. A vírus megjelenése előtti tanévben rengeteget batikoltunk. Nagy lábasokban kevertük a színes festőleveket, pólókat hajtogattunk, kötöztünk. Elkészültek a rajzterem ablakainak gyönyörű függönypárjai is. Mindegyik darab egy-egy osztály munkája, élménye, emléke.

Online oktatás. Online oktatásban mindenki bajban van, aki szeret tanítani, de feleslegesnek csak a középiskolai rajztanár érzi magát. Egy darabig művészettörténeti kurzust tart, elmond mindent, amire korábban nem volt ideje, és teszteket farigcsál. Aztán rendbe rakja az online galériákat, majd kitalál háromszor annyi feladatot, mint amennyit kell, hogy mindenki válogathasson kedvére. Utána örül a beérkező megoldásoknak és türelmesen ráncolja a homlokát a késedelmeskedőkre várva. 

Az online oktatásban készült munkákat – stílszerűen – online tekinthetjük meg a kiállításon elhelyezett QR kódok segítségével. 

Dixit-kártyák receptre. Az online oktatás 2021 májusában véget ért a gimnazisták számára, és úgy tűnt, rövid az idő, hogy létrehozzunk valamit. A visszatérés egyszerre volt sokkoló és örömteli. A Dixit először közös játékra adott lehetőséget. Utána megfigyeltük az eredeti játékkártyák fura, szürreális képeit. 

Aranymetszés. Az aranymetszés ősi és örökérvényű arányrendszer. A hozzá kapcsolódó feladatok során általában síkfelületen kísérletezünk. Az egyszerű, geometrikus formákból változatosan építkezhetünk. Olyan ez, mint egy kirakós játék, éppen ezért csoportosan is űzhető tevékenység. A végeredmény gyakran valamilyen organikus alakzatra emlékeztet. 

A kiállított kompozíciókat a kilencedikesekkel tudtuk elkészíteni a 2021. májusi jelenléti oktatás heteiben.

Streetart - Magunk mögött hagyjuk a biztonságos A4-est. Az „A4-es közúton” mindenki otthon van, ismert pálya. 45 perc kényelmes satírozgatással célhoz érhetünk. De mi lesz velünk, ha kilépünk ebből a keretből, és körülnézünk? Üres falakra képzelhetünk ablakot, megnyílhat lábunk alatt a föld. 

Játékba kezdtünk az idei tanévben végzős diákjainkkal. Bejárva az iskolát, ablakot, lépcsőket, polcokat emeltünk – vágtunk – törtünk, pedig kalapács és véső helyett csak a perspektíva és az axonometria egyszerű szabályait alkalmaztuk. 

Természetesen. A természetes anyagok használatától kultúránk szekere jócskán elkanyarodott. Napjainkban a képzőművészet, iparművészet által felhasznált anyagok, vagy a különböző „csináld magad” kézműves technikák alapanyagai is gyakran műanyag alapúak - sajnos. Ezért nagyon izgalmas, inspiráló, amikor természetes anyagokat használunk rajz órákon, vagy egyszerű eszközökkel dolgozunk. 

Kerámiacsempék arcokkal. A tizedikesekkel az emberi arc stilizálásának végtelen távlataiba pillantottunk be. A tervezési folyamatnál az volt a célom, hogy a játékosság fontosabb legyen, mint a másolás, konzerv megoldások helyett egyéni ötletek jelenjenek meg. 

A falakon látható művek első kísérleteink ebben a témában – és minden tökéletlenségük ellenére a kedvenceim. Nagyon élveztük a munkát – minden munkafolyamat izgalmas volt tanárnak, diáknak, takarítónőnek egyaránt...

Sárvári házak homlokzatai. Megbecsüljük-e azt az építészei örökséget, amit a 19-20. század hagyott nekünk? Hőszigetelés, burkolás közben gyakran felbomlik a régi házak homlokzatainak eredeti arányrendszere, eltűnik egy-egy jellegzetes motívum. 

Kis kerámialapokon sárvári házak homlokzatait idéztük fel. A sgraffitohoz hasonló karcoló technikával dolgoztunk. A tervezéshez saját fotókat, internetes felületeket is használhattunk. A gyűjtemény még közel sem teljes, de a várost, városokat járva innentől kezdve már rááll a szemünk, és észreveszünk sok házat, amely még őrzi a régi méltóságot. Talán őket is megkarcoljuk egyszer.