Versek méhekről és a mézről

A Sárvár és Vidéke Méhészegyesület a városi könyvtárral irodalmi pályázatot hirdetett, melyre számos pályamű érkezett. Az írások természetesen a méhek és a méz körül forogtak. Honlapunkon közzétesszük a díjnyertes alkotásokat.

A vers kategóriában a 18 év alatti korcsoportban megosztott első helyezést ítélt oda a zsűri Csabai Nóra (Sárvár) Édes-mézes című verséért és Körtvélyesi Kitti (Hajdúdorog) Kaland a méhekkel című költeményéért. 

A 18 év felettiek kategóriájában az alábbi eredmény született: 

1. helyezett: Kiss-Péterffy Márta (Budapest): Méhcsapda

2. helyezett: Mazula-Monoki Zsuzsanna (Mórahalom): A méhek királynője

3. helyezett: Majranek Krisztina (Budapest): Mézvers 

Következzenek a versek.

Körtvélyesi Kitti: Kaland a méhekkel

Körtvélyesi Kitti így írt magáról. „Hajdúdorogon élek, 17 éves gimnazista lány vagyok. Igaz, pár nap múlva már én is a nagykorúak csapatát erősítem, avagy gyengítem, ez majd kiderül.

Mint minden velem egykorúnak, a szürke hétköznapok nekem is sulival, órákon át tartó tanulással telnek. Éppen ezért tartom különösen fontosnak, hogy találjon az ember valamit, amivel színesebbé teheti a napjait. Valamit, ami örömet okoz, ami feltölt, ami kikapcsol, ami a miénk. Én ezt a fuvolázásban, no meg az olvasásban, az írásban találtam meg. Személyes küldetésemnek tartom megszerettetni a könyveket a barátaimmal, ismerősemmel. Hisz ’Ha olvasol, táplálkozol’ – tartja a mondás. És egy jó magyar szeret enni, nemde?”

Kaland a méhekkel

Fekete-sárga csík a hátán,

mindenki sikít őt meglátván. 

Valljuk be, elég veszélyes a fullánkja,

de annál hasznosabb a munkája.

Röpül szorgosan virágról virágra,

illatos bokorról zöldellő faágra.

Értünk dolgozik ő napról napra,

mégsem értékeljük elég nagyra.

Pedig tudjuk, a világon nélküle semmi sincsen,

nem véletlenül teremtette ide a jó Isten.

Mondják, az ember felett nem áll senki és semmi,

de szerintem butaság ebben a tudatban lenni.

Milyen csodálatos az ember léte,

 méhek nélkül ez sem jöhetett volna létre.

Ahogy az sem, hogy ki-ki cukrász legyen,

hisz a méz a sütikhez nélkülözhetetlen.

Az egészségünk nagy kincs, jól tudjuk.

Együk hát a mézet, ameddig csak bírjuk!

Propolisz, méhpempő és társaik,

akik fogyasztják, tűnnek a bajaik!

Méhnek lenni nem is oly nehéz?

Tán magától terem az akácméz?

Repülnek ők virágról virágra,

ezzel hozva áldást a világra.

Nélkülük a Földön az élet milyen lenne?

Hát, nem lenne sok örömünk benne…

Hisz a növények csak velük létezhetnek,

növény nélkül pedig állat, ember sem élhetnek.

Próbálkozik az ember méhként dolgozni,

a virágot apró ecsettel beporozni.

De lássuk be, ez nem a mi dolgunk!

Ehelyett inkább őrizzük meg a világunk!

Vigyázzunk a tisztaságra, állatra,

növényre, s minden másra!

Hisz itt kell élnünk együtt és egymást segítve,

mert máskülönben el vagyunk mi veszve…

A méhecske egy aprócska jószág,

de a munkája s élete csupa jóság.

Amíg él, ami igen csekély időben,

folyvást dolgozik erdőben, mezőben.

 Az egyént itt soha nem éri kitüntetés,

mert közös a cél, és ez nem is kevés.

Csak dolgozik egyre, mert tudja,

nem a siker a fontos, hanem az útja.

Vegyünk hát róluk példát!

Feledjük olykor azt a ranglétrát!

S ha egyszer megkérdezi gyermekünk,

tudjuk majd, hogy mit felelünk:

Miért vannak a méhek a virágon?

Mivégre vagyunk mi, emberek a világon?

Madách már megírta, ne ríjál, dolgozzál!

„Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál!”

Kiss-Péterffy Márta: Méhcsapda

A 18 év felettiek vers kategóriájának győztese Kiss-Péterffy Márta, aki Budapest mellett, Pátyon él, háromgyermekes édesanya, közgazdászként dolgozik. Több mint 20 éve, a legnagyobb fia születése után kezdett hobbiként gyerekverseket, meséket írni. Később a dalszövegírás is megfogta, az utóbbi tíz évben leginkább gyermek- és popdalokhoz készített szövegeket. 

Azért is jelentkezett nagy örömmel erre a pályázatra, mert Sárvár különösen közel áll a szívéhez, hiszen az Alma együttessel közös egyik meselemeze is itt játszódik. 

Méhcsapda

Az élet gyönyörű, ha az ember here. Pontosabban „a méh”, már bocsánat, hehe.

Apám is az volt, a kolónia sztárja! S anyám… ő királynő. A család csodálja.

Kényeztetik folyton, pumpálják a pempőt, félretéve minden sürgősebb teendőt.

Lehet, hogy bűbája nem több, mint feromon, ám hadd ne én legyek, ki neki ezt felrovom.

Engem így becézget: méhemnek gyümölcse… lánytestvéreimnek nem jut ily szerencse!

Nekik ott a munka, a napi tortúra, persze anyám szerint ez „apikultúra”. 

A dolgozó népet szolgálja a nőstény! Ez az elv, bár furcsa, bevallom, hogy… nos… tény.  

Ám hiába friss méz és a gazdag méhtej, hogyha kaptárunkat mérgezi egy métely.

Titkos sejt épül az államunknak mélyén, lépre csalni anyám, s megölni a végén! 

Egy kis piti pete, ki az eszét játssza! De a gonosz tervről lehullott az álca!

Sejtem én már régen, hogy bábkormányt akar, fogalma sincs pedig a méhlét mit takar.

Befészkelte magát, s azt hiszi, ez elég. Nem tudja, hogy élünk, s persze azt sem, miért.

Gyűjtőszenvedélyünk szokatlan, meglehet, mégis így működik mindegyik MÉH-telep!

Ő viszont azt hiszi, munkánk csak porhintés. Reformokat akar, hiába az intés…

Hatnapos munkahét! Ez a mézesmadzag! A munkás boldog lesz, trónfosztónk meg gazdag.

Feltalál műmézet!  És a spanyolviaszt. Árulása szörnyű, nem találok vigaszt!

Változás kell? Legyen! Tartsunk lépszavazást! Hívjuk gyorsan össze a kaptárbéli bagázst!

Raj, vigyázz! És csendet! Nem halljátok? Kas, kuss! Lázadozni tilos! Mit jelent e suskus?  

A királynőt megölni nem kell félnetek? Hová tűnt hirtelen a józan eszetek? 

Isten óvja királynőnk! Népünk neki adós! Tőle tanultuk, hogy: jó példa ragadós! 

Így építettük fel e méhmetropoliszt, ne hagyjunk hát veszni mézet és propoliszt!

Hogy nem is ő a célpont? A herékből lett elég? El akartok űzni? Ez aztán a derék!

Elhinni sem tudom! Itt megáll a méh-ész! Mért nem segít senki? Legalább egy méhész!

Meneküljünk, tesók! Kifüstölnek innen!.... Életem lepereg, mint a méz az ingen...

Tánc és langyos esték… édesízű nektár…mézeshetek végén immár kész a leltár.

Nincsen bennem fullánk, ennek így kell lenni. De ha teát iszol, gondolj rám is!  Ennyi.

Mazula-Monoki Zsuzsanna: A méhek királynője című portréfilmben

A pályázat vers kategóriájának 2. helyezettje Mazula-Monoki Zsuzsanna

1984-ben született Kisújszálláson. Jelenleg Mórahalmon él a családjával. Konduktor-tanítóként végzett, gyermekek komplex fejlesztésével foglalkozik.

2-3 éve ír verseket.  2022-ben a Muzsikál az erdő című irodalmi pályázaton első helyezést ért el a Dúdoló című verse, ettől kezdve kezdett el többet publikálni. Egy-két irodalmi folyóiratban, antológiában közölték már a költeményeit. A természet közelsége nagyon fontos számára, ez az egyik fő ihletforrása. Szerencsére, közel laknak a város széléhez, így amikor csak teheti, a családdal és Bütyök nevű (törpetacskó) kutyájával ott sétál. 

A méhek titkos világa mindig is lenyűgözte. Aggódik értük, foglalkoztatja a jövőjük, ezért is örült ennek a pályázatnak. Mivel ő is édesanya és nagy méhrajongó, ezért szinte kínálta magát az ötlet, hogy egy méhanyáról írjon és gyakorlatilag pár óra alatt megszületett a vers. Talán ez az első kicsit könnyedebb, játékosabb, humorosabb költeménye.

A méhek királynője című portréfilmben

egy méhanya arról mesélt

amit szülőként a kaptárban megélt

a mamahotelről

a nőkre nehezedő teherről

arról mik a szárnyát nyomják

hiába mondják

hogy mások is megcsinálják

hogy nem lehetnek árvák

a csemetéi

persze érti

(mégis) egy gyerek nélküli hétvégére vágyott

látni akarta a nagyvilágot

elfelejteni a méhlegelőt

a több száz petét és serdülőt

a heréket a lárvákat a méhcellát

egy felnőttbarát szállodát

repülni egy jókorát

élvezni a szabadság illatát

ezt akarta

egy-két napra

az vesse rá az első követ

aki nem érzett még ilyet

túl nagy ez a bagázs

több száz zsibongó darázs

dugig tömött garázs

folyton fogyó apanázs

kell a kimenő

csápon csöpögő méhpempő

helyett szép korona

csinos ruha

fényes viasz

szilárd vigasz

valahol egy méhhotelben

nyugodt helyen

kehelyből lassú kortyolás

propoliszos arcpakolás

kényeztető luxus

privát kocsi Lexus

egy minibár

ennyi jár

(tényleg) öröm a nagy család

de ha az anyaság a szakmád

kell a pihenő

egy ügyes gyerekfelügyelő

egy királynői kirajzás

pár nap nyugodt alvás

egy nyaralás Rodoszon

hogy legyen elég feromon

miközben erről döngicsélt,

lerakott hat petét.

Majranek Krisztina: Mézvers (Ex acacia)

A pályázat vers kategóriájának 3. helyezettje: Majranek Krisztina, aki Budapesten, Óbudán él. Gyermekkora óta szereti az olvasást, írást, fogalmazást. Jól esik elmerülnie alkotásokban vagy az alkotás folyamatában, olyankor számára megszűnik a külvilág. Fontosnak tartja környezetünk és az állatok védelmét.

Két kiadványa jelent meg eddig magánkiadásban: Egy darabka csend – Gondolatok vers-köntösben címmel egy kis zsebkötet, valamint Állatkerti séta címen verses színezőfüzete gyermekeknek.

Több antológiában szerepelnek művei, rendszeresen publikál irodalmi portálokon és próbálkozik dalszövegírással is.

Mézvers (Ex acacia)

Akácfa májusban

szépen kivirágzik,

hófehér fürtökbe 

méhek hada mászik.

Gyűlik a sok nektár

a kehely közepén,

telik a mézgyomor,

a dolgozó serény.

Kaptárakban eztán

nagy a sürgés-forgás,

készül már a friss méz,

kell az erőforrás.

A méhlaknak súlya

egyre növekedik,

s ha jelez a mérleg,

a mézet kipergetik.

Színe enyhén sárga,

szinte kristálytiszta,

s mennyi mindenre jó!

Oly hosszú a lista:

Illatos akác ad 

folyékony aranyat,

kiskanálnyit ebből, 

s nem lesz sok a savad.

Étvágyad javítja,

könnyen emészthető,

méz, méz, méz s rövidül

a gyógyulási idő.

Mellékíze nincsen,

lassan ikrásodik,

megfázáskor gyakran

ajánlják a dokik.

Köhögésed ellen 

egyél egy kis mézet,

torokfájásod is

ezzel érhet véget.

Baktériumoktól

hamar megszabadít,

a finom akácméz

gyulladást csillapít.

Immunrendszeredet

erősíti szépen,

ha pár csupornyi lépest

fogyasztasz egy évben.

Kőkeményen sportolsz?

Munkád fizikai?

A méz majd izmaid

lazítja, s növeli.

Bőröd selymessé lesz,

rugalmas és puha,

ez is a méztől van,

s ez nem üres duma.

Világszerte érte

rajong a publikum,

a magyar akácméz

most már hungarikum.