Nádasdy-vár

9600

Sárvár Várkerület 1.

Ma nyitva 8:00 - 20:00 óráig

+36 95 320 158

Programnaptár

Hír

Nádasdy-vár Sárvár

Teltház előtt Mátyásról, a királyról

Nádasdy Ferenc Múzeum

2018.04.10

A Mátyás Emlékév keretében nemcsak az uralkodó belpolitikájáról, Európával és az Oszmán Birodalommal fenntartott kapcsolatáról hallhattunk, hanem arról a nyugat-dunántúli körről is, mely komoly befolyással bírt a király környezetében.

Teltház előtt Mátyásról, a királyról

Trónra lépésének 560., születésének 575. évében rendezett Mátyás Emlékév keretében tartott előadást a múzeum dísztermében Bilkei Irén főlevéltáros, a Zala Megyei Levéltér munkatársa. Kiemelte, hogy az emlékév is mutatja, hogy Mátyás királyra mindig érdemes emlékezni. Tíz évvel ezelőtt kiállítások, konferenciák, nagyszabású rendezvények idézték fel az uralkodó alakját. Az elmúlt évtizedben a kutatások tovább folytak, melyek során új adatok és új szempontok merültek fel.

Mátyás, az igazságos

A király halálakor egyáltalán nem volt népszerű, intézkedései szinte minden társadalmi réteget, sőt közvetlen környezetét is ellene fordították. Hamarosan azonban visszasírták az uralkodót és megszületett a jól ismert mondás, miszerint meghalt Mátyás, oda az igazság. Egy 16. században keletkezett oklevél hátoldalára korabeli magyarsággal ezt így fogalmazták meg: „Meg holt Matias király s el költ az Igazsagh”.

Teltház előtt Mátyásról, a királyról

Hunyadi Mátyás új alapokra helyezte ugyanis az államszervezést, modernizálta az igazgatást, gazdálkodást, de a jogszolgáltatást is. Az állami bevételek növelésének egyik eszköze volt, hogy eltörölte ugyan a régi adókat, de azokat más néven újra bevezette. Mindennek hátterében az a valóban ötletes elgondolás húzódott, hogy így megszüntette mindazokat a kiváltságokat, mentességeket, melyek miatt az állam bevétele korábban jelentősen megcsappant. A tehetséges Ernuszt János kincstartóvá tétele szintén hasznosnak bizonyult, ugyanis az új főember intézkedéseivel elérte, hogy a befolyt jövedelmek valóban a kincstárba kerüljenek, ne tűnjenek el kézen-közön.

Mátyás és a rokonok

Annak ellenére, hogy 1458. januárjának hideg telén Mátyást nagybátyja, Szilágyi Mihály segítségével választották meg királlyá, az ifjú uralkodó prágai fogságából hazatérve egyáltalán nem volt hálás ezért. Mátyás ugyanis komoly és határozott tervekkel érkezett meg Budára, ki szerette volna magát vonni a rokoni hálóból, nem akarta, hogy csupán a családi kapcsolat legyen a tisztségek alapja. Szilágyi Mihályt ezért Erdélybe küldte, finoman eltávolítva őt az udvarból és mire a nagybáty rájött arra, hogy kiszorították a hatalomból, már nem volt lehetősége változtatni a helyzeten. Lázadásba fogott, de nem járt sikerrel, Mátyás mégis megbocsátott neki. Sorsát azonban nem kerülhette el, 1460-ban törökök fogságába esett, akik lefejezték.

Teltház előtt Mátyásról, a királyról - Bilkei Irén a Nádasdy-várban

Az uralkodó családjához tartozott a kegyetlenségéről elhíresült Vlad Tepes, Drakula grófja. Felesége ugyanis Mátyás rokona, Szilágyi Jusztina volt. A pécsi régészek úgy gondolják, hogy a város főterén állt Drakula palotája, ugyanis egy oklevélben 1489-ben e néven szerepel egy épület: Drakwlaháza. Bilkei Irén hangsúlyozta, hogy akkoriban a kegyetlenség egyáltalában nem volt olyan szokatlan, az utókor azonban, elsősorban az irodalom a vajda alakját emelte ki és kötötte hozzá azokat a rémtetteket, melyekből később megszületett a nemcsak kegyetlen, de vérrel táplálkozó Drakula.

Egy másik rokonsággal a Nyugat-Dunántúlra is elérünk. Mátyás édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek lánytestvére Vingárti Geréb Jánoshoz ment feleségül. Egyik fiúk, Péter Mátyás idején komoly karriert futott be, akinek a király halála után is fontos szerep jutott, Magyarország nádora lett, a király utáni második ember. Jó családból választott magának feleséget, mégpedig Kanizsai Dorottyát, akire vagyonát is hagyta. A hatalmas birtokrendszer végül a Nádasdy családhoz került, melynek tagjai a 16-17. században a Magyar Királyság történetében játszottak kiemelkedő szerepet.

Mátyás és a nők

Ha röviden szeretnénk elintézni a király és a szebbik nem kapcsolatát, akkor azt mondhatjuk, Mátyás nem volt szerencsés.  Alig volt tizenkét éves, amikor a dúsgazdag Cillei család örökösét, Erzsébetet eljegyezte. Természetesen nem szerelemről volt szó, hanem hatalmi érdekekről. A menyasszony azonban korán itt hagyta a földi világot. Mátyás hamarosan édesapja, Hunyadi János Nándorfehérvárnál bekövetkezett halála után fogolyként Prágába került, ahol a cseh kormányzó lányát, Podjebrád Katalint mint egy a szabadulást biztosító zálogként jegyezte el 1458-ban. Katalin azonban hat év múlva gyermekük születése után hamarosan elhunyt. A született kisfiú is meghalt. Az ifjú ezután Közép-Európa meghatározó uralkodócsaládjaihoz fordult, de mind a Jagellók, mind a Habsburgok kikosarazták. Nem volt elég előkelő számukra Mátyás, aki a szemükben egy hirtelen felemelkedett kormányzó fia volt csupán.

Az igazi szerelem Bécsben érte utol a húszas évei végén járó uralkodót, ahol 1470-ben egy tárgyalási szünetben, táncmulatság közben ismerte meg Edelpeck Borbálát. A szerelemből született meg János, aki Corvinként vonult be a történelembe. Házasságról azonban szó sem lehetett.

Mivel Mátyást a környéken kikosarazták, távolabbra tekintett és feleségül vette végül a nápolyi király leányát, Beatrixot. A feleség családja körül sem volt rendben minden, fűzte hozzá Bilkei Irén a sárvári múzeumban tartott előadásán, ugyanis Beatrix édesapja törvénytelen gyermek volt, de Itália messze volt ahhoz, hogy ez a körülmény Magyarországon problémát okozott volna. A házasság jól indult, az itáliai kultúra megérkezett a Duna mellékére. Hamarosan azonban kiderült, hogy Beatrixnak nem lehet gyermeke, ami után kapcsolatuk elhidegült. Az utóbbi évek kutatásaiból kiderült azonban, hogy a feleség szinte mindig férje mellett tartózkodott, még hadjárataira is elkísérte.

Mátyás és a külvilág

A király trónralépésekor szinte egész Európában azt várták tőle, hogy követi édesapja politikáját és keményen fellép az egyre veszélyesebbé váló Oszmán Birodalom ellen. Mátyás valóban vezetett néhány hadjáratot a török ellen, de épp eközben jött rá arra, hogy hadserege a rengeteg ráfordított pénz ellenére sem alkalmas arra, hogy a siker reményében induljon meg a déli határra. Így defenzív politikába kezdett, tovább folytatta a még Zsigmond király idején elkezdett déli végvárrendszer kiépítését, illetve külpolitikájával egy erős közép-európai Magyar Királyság kiépítésén fáradozott. Harcos cseh politikája arra irányult, hogy bekerüljön a német-római császárt megválasztó grémiumba. Bécs elfoglalása szintén tekintélyének növelését célozta.

Teltház előtt Mátyásról, a királyról

Dísztermi előadásán Bilkei Irén mindezekről és sok másról is szót ejtett. A sárvári vár dísztermének közönsége hallhatott még Kinizsi Pálról, illetve Vas és Zala megyei vonatkozásokról. Mátyás Vas megyében egyetlen alkalommal járt, 1483-ban Kőszegen. Az uralkodó környezetében azonban mindkét megyéből többen is meghatározó szerephez jutottak. A Gersei Pethő, Csébi Pogány, Nádasdi Darabos, Ákosházi Sárkány, Szentbalázsi Zele család tagjai mind ekkor alapozták meg karrierjüket. A következő két évszázadban a megye vezető tisztviselőinek többsége e famíliákból került ki. A Batthyány család szintén felbukkan ekkor a király körül. Batthyány Boldizsár például Medvevár (Horvátország) kapitánya volt. Az erődítmény arról nevezetes, hogy itt hunyt el a híres költő, Janus Pannonius 1472-ben.

Bilkei Irén előadása végén összefoglalásként megállapította, hogy Hunyadi Mátyás uralmát egy rendkívüli személyiség kivételes teljesítményeként értékelhetjük. Az uralkodó országát a legközelebb vitte a nyugati keresztény kultúrkörhöz, de műve 1490-ben bekövetkezett halálakor azonnal összeomlott. Néhány évtizeddel később azonban joggal álmodtak Mátyásról, akinek országa valóban Közép-Európa vezető nagyhatalma volt, de hamar birodalmak osztoztak területén és lakosságán.

Tetszett a cikk? Ossza meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíti. Köszönjük!

Legfrissebb híreink:

Kiderült minden a detektívsarokban

Könyvtár

2019.05.02

Nyomok nyomán…

Éneklő Ifjúság. Csengettyűtől a műanyagpohárig

Szent László templom

2019.05.01

Kellemes Éneklő Ifjúság Sárváron…

Varázslatos tájakon

Nádasdy Ferenc Múzeum

2019.04.30

A székből fel sem állva…

Én a receptjeimmel is szeretek

Könyvtár

2019.04.23

Nőszemközt…

Programok és napsütés a húsvéti forgatagon

Nádasdy-vár

2019.04.23

Koncert, kézművesség, tojáskeresés…

Szállt a dal és szállt vele a lélek

Nádasdy Ferenc Múzeum

2019.04.16

Költői utazás…
Vissza

A múzeum nyitvatartása

hétfő: Zárva

kedd - vasárnap: 09:00 - 17:00

Január 1-én: zárva

Közelgő programok

Gerbert Judit irodalmi műsora

Könyvtár

2019. május 22. szerda 17:00

Személyes ismerősök…

Nőszemközt Pirivel
Vendég Mészáros Marianna

Könyvtár

2019. május 23. csütörtök 17:00

Jelenlét…

Kárpátia koncert- 2019

Nádasdy-vár

2019. május 24. péntek 19:00

Kárpátia a sárvári várban

Ez most komoly? Zenei hétvége 2.0

Nádasdy-vár

2019. május 25. szombat - május 26. vasárnap

A legszebb hangok…

Vármelléki jegyzetek

Olvasni jó!

Sárvári advent 2018

Adventi programok...

Programjaink

Ha érdekli egy vár mindennapi élete, programjai, kiállításai, érdemes egy kattintással feliratkozni a sárvári Nádasdy-vár hírlevelére.

Maradjon kapcsolatban velünk!!