Nádasdy-vár

9600

Sárvár Várkerület 1.

Ma nyitva 8:00 - 22:00 óráig

+36 95 320 158

Programnaptár

Hír

Nádasdy-vár Sárvár

Egy rózsadombi villa története

Nádasdy-vár

2019.07.19

Egy rózsadombi villa története 1939 – 1990 között. Az alagsori egyszerű lakás és egy emeleti elegáns lakosztály lakóinak hányattatott félévszázada nem volt híján gyásznak, nevetésnek és öniróniának. Egy magyar színmű, amit leginkább a magyarok értenek.

Huzatos Ház - színházi előadás volt a sárvári várban

Történetesen kevés olyan színházi darabot tudnék felsorolni, amiben a rendező maga is szerepel. Az irodalom ismer egy olyan kifejezést, hogy írói kiszólás. Ezt arra a jelenségre értik, amikor a könyvben a narrátor(vagyis a mesélő) olyasmit is megoszt az olvasókkal, ami magából a történetből nem derülne ki. A 19 -20. századi írók előszeretettel kacsingattak ki a könyvek lapjaiból az olvasóra, és tréfás megjegyzéseket fűztek a cselekmény egy-egy fordulatához, vagy kifejezetten véleményt nyilvánítottak egyik-másik karakterről. A 20. század vége felé ez a módszer kiment a divatból, mert az olvasók szájbarágósnak, sőt sugalmazónak találták, és így is van, mi itt a kétezres évek után egyedül szeretjük eldönteni, ki mennyire szimpatikus, ki mennyire hülye. És amúgy is van egy olyan mondás, hogy a vélemény, az egy olyan dolog, ami mindenkinek van, de senki se kíváncsi a másikéra…

Görgey Gábor darabja egy dramaturgiai poénként visszahozta nekünk a múltszázadi „kibeszélős” stílust. A Rendező (Éless Béla) kiállt a színpadra, és nem csak előszóként készítette fel a közönséget a várható előadásra, de beleszólt a cselekmény ívébe is. Egy forgatókönyvíró, egy rendező ezt szokta csinálni – mondjuk – de nem éles bevetésen. Ez a húzás kicsit egy isteni jelenség volt a színpadon, mint egy nagy bábmester munkája, aki egyetlen tollvonással is dönthet emberek sorsai felől. De hát nem erre való az író?

És ha már felmerült a kérdés, mindjárt itt a másik is. Hányan figyeltük már meg a színház (hál ’istennek szerintem egyáltalán nem kihalófélben lévő ágazatát! – ez is egy kiszólás a sorokból) empatikus fölényét a filmekkel szemben? A Huzatos ház történetében a bohózat nem a helyzetkomikumból adódott, hanem a magyar valóság és múlt kényszerhelyzeteinek visszásságából. Jó pontnak tartom, hogy a darab szembe helyezte a nekünk, magyaroknak egyértelműnek tűnő döntések és helyzetek banalitását egy külföldi értetlenségével. Csináltunk a huszadik század második felében látszólag értelmetlen dolgokat? Voltak nagy pártfordulások? A jég hátán is - filozófia egyenrangú a köpönyegforgatással? Vagy ez csak a túlélési üzemmód erősségét jelzi, amihez olyan nagy mértékben hozzászokott Közép-Kelet Európa apraja-nagyja? Hja, nekünk már nehéz újat mutatni – mondogatjuk, ha megszállásról, kizsákmányolásról, összeomlásról és hamvaiból feltámadásról van szó. És az a legjobb az egészben, hogy ettől még tudunk nevetni. Néha sírni is, de az utóbbi rövid ideig tart, mert mondják, hogy sírva mulat a magyar, de nosztalgiázni, azt vidáman szokott.

A Huzatos ház négy fordulópontot mutat be, négy alkalmat, amikor a Magyarországon élőknek gyökeres más útvonalakat jelölt ki a politika. Az ezekhez csatolható döntések pedig már maga a történelem. Egy ház, azonos lakók, szegénység, gazdagság, veszteségek, álarcok és látszatok, jellemek, amelyek ma is visszaköszönnek ránk emlékeinkből, vagy még ma is ott laknak a szomszédban. Arra gondoltam, hogy minden hézagosságával, hibájával, romjaival és dicsfényével, huzatosságával, ahogy ezt a házat nézzük, elfogadjuk, mert nekünk otthonos. Aztán arra, hogy a sors útjai kifürkészhetetlenek, és ez a darab azt is bemutatja, hogy az emberek néha olyan dolgokat is megtesznek, amikről korábban azt gondolták, velük nem történhet meg. De ahhoz, hogy lássuk a saját döntéseink helyességét, sok-sok évnek kell még eltelnie. Semmi sincs ingyen, semmi sincs azonnal. Ezekre az igazságokra a történelmi darabok mutatnak rá a leginkább. Mi pedig szeretünk a szereplőkkel nevetni, mert szinte úgy érezzük, ezek a dolgok, valójában meg sem történhettek volna! Egy kész eposz, egy kész kalandregény! Még hogy 1939, 1945, 1956 és 1990?

Ja? És jobb ha tudják: Bellák Pityu még most is a Huzatos Házban lakik… mint minden karakter ebből a házból! És valamikor a művészettörténész is inkább csak takarítást vállalt…

(ma)

Tetszett a cikk? Ossza meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíti. Köszönjük!

Legfrissebb híreink:

Telt ház hat napon át a Sárvár 50+ fesztiválon

Posta tér

2019.08.22

A folklór és a világzene találkozása

Történelmi csörte földön, égen

Nádasdy-vár

2019.08.01

Történelmi csörte tollal…

Fesztivál az egész családnak

Nádasdy-vár

2019.07.26

Játék és fesztivál…

Óriási társaság

Nádasdy Ferenc Múzeum

2019.07.24

Három, vagy inkább több az egyben…

Donizetti sikert aratott!

Nádasdy-vár

2019.07.17

Rita a fogadósnő története…

Amikor egy korszak megszólal

Nádasdy-vár

2019.07.15

Két évszázad zenéje…
Vissza

A vár nyitvatartása

minden nap: 08:00 - 22:00

Január 1-én: zárva

Közelgő programok

Móra Ferenc: Rab ember fiai

Könyvtár

2019. augusztus 27. kedd 15:00

Olvassuk együtt!

Nyárvégi botforgatás

Nádasdy-vár

2019. augusztus 29. csütörtök 19:00

Koreográfia, zene, közösség…

Amerikai históriák
Rock and Roll Fesztivál

Nádasdy-vár

2019. augusztus 30. péntek 18:30

Parti, parti, parti

Malek Andrea és a Happy Dixiland Band

Nádasdy-vár

2019. augusztus 30. péntek 18:30

Minden korosztálynak…

Vármelléki jegyzetek

Olvasni jó!

Sárvári advent 2018

Adventi programok...

Programjaink

Ha érdekli egy vár mindennapi élete, programjai, kiállításai, érdemes egy kattintással feliratkozni a sárvári Nádasdy-vár hírlevelére.

Maradjon kapcsolatban velünk!!